ROOSEVELT, Franklin Delano (1882-1945)

Amerikai demokrata p�rti politikus, az Egyes�lt �llamok 32. eln�ke. 1933-t�l hal�l�ig eln�k, egyed�l�ll� m�don n�gyszer v�lasztott�k meg. Sokak szerint ha a h�bor� nem t�rt volna ki, vagy nem õ lett volna akkor az eln�k, abban az esetben is az USA egyik legkiemelkedõbb politikusak�nt kellene emlegetn�nk. A gazdas�gi vil�gv�ls�g b�n�t� k�r�lm�nyei k�z�tt lett eln�k, �s siker�lt talpra �ll�tania orsz�g�t. A m�sodik vil�gh�bor� kit�r�se ut�n (az USA semlegess�ge ellen�re) jelent�s fegyversz�ll�tm�nyokkal seg�tette a sz�vets�geseket. 1941-ben Churchill angol minisztereln�kkel k�zz�tett�k az Atlanti Chart�t. December 7-�n a Pearl Harbort �rt jap�n t�mad�s ut�n az Egyes�lt �llamok is bel�pett a h�bor�ba. Ett�l fogva Roosevelt t�ntor�thatatlanul k�zd�tt a tengelyhatalmak ellen. Bel�tta, hogy b�r az USA-t ink�bb õk fenyegett�k, a jap�nok gazdas�gi gyenges�g�k miatt nem k�pesek egyed�l a gyõzelemre. �ppen ez�rt Eur�p�t tekintette az elsõdleges harct�rnek, �s felt�tel n�lk�l t�mogatta Hitler �s sz�vets�gesei minden ellenfel�t. Roosevelt javaslat�ra deklar�lt�k a sz�vets�gesek a felt�tel n�lk�li megad�s elv�t, egyesek szerint ez a h�bor� indokolatlan elh�z�d�s�t eredm�nyezte. Rossz eg�szs�gi �llapota ellen�re hat�rtalan munkab�r�ssal vett r�szt a h�bor�s �gyek int�z�s�ben, mint az Egyes�lt �llamok fegyveres er�inek f�parancsnoka. Minden fontos sz�vets�ges konferenci�n r�szt vett, de Churchill szerint (�s a t�rt�n�szek z�me szerint is) t�l na�vnak mutatkozott Szt�linnal szemben, a szovjet dikt�tor k�nnyen r� tudta venni terveinek t�mogat�s�ra. 1945. �prilis 12-i hal�l�t k�vet�en aleln�ke, Harry S. Truman l�pett a hely�re.