Horthy Mikls
2005.01.26. 19:55
AZ egyik nagy Magyar aki az utols pillanatig kzdtt a Magyar zsidsgrt.
HORTHY Mikls (1868-1957)
Tengersztiszt, politikus. 1886-ban lett a hadiflotta tagja. 1909 s 1914 kztt Ferenc Jzsef szrnysegde. Az elsõ vilghbor kitrst kvetõen klnbzõ hadihajkon szolgl. A hadmûveletek sorn megmutatkozik rendkvli parancsnoki tehetsge. A hbor vgn ellentengernagy, a Monarchia hadiflottjnak utols parancsnoka. A proletrdiktatrt kvetõen 1920. mrcius 1-tl 1944. oktber 15-ig Magyarorszg kormnyzja. Klpolitikjnak alapvet clkitzse a trianoni bkeszerzds revzija volt. Ennek rdekben kereste a szvetsget Nmet- s Olaszorszggal is. Br Hitlerrel klcsnsen nem szerettk egymst, nem ltott ms utat a magyar rdekek rvnyestsre, mint a nmetek mellett val fegyveres beavatkozst, melytõl bartjnak, Teleki Pl miniszterelnknek az ngyilkossga sem tartotta vissza. Igyekezett minimlis szinten tartani a nmetek rendelkezsre tadodott haderõ ltszmt, sõt 1942-tl az angolszsz hatalmakkal titkos bketrgyalsokat folytatott. A belpolitikjban mind a baloldali, mind a jobboldali szlsõsgesektõl tartzkod Horthy nem ltta, hogy a hadsereg s fõknt a tisztikar fiatalabb tagjai a politizlst megtilt rendelkezsei ellenre egyre inkbb politikai cljaik megvalstst is szem elõtt tartottk, s a szlsõsges mozgalmakban vltk megtallni rdekeik kpviselõit. Magyarorszg nmet megszllsa utn igen szûk mozgstere maradt, br miutn beltta, hogy ellenkezõ esetben nem kerlheti el a felelõssgre vonst, lelltotta a zsidsg deportlst. Megprblta kivonni az orszgot a harci cselekmnyekbõl, de miutn 1944. oktber 15-i kiugrsi ksrlete nem sikrelt, a hatalmat tadta Szlasi Ferencnek. Ezutn a nmetek, a hbort kveten pedig az amerikaiak fogsgba kerlt. A nrnbergi per sorn tanknt hallgattk ki. Portugliban halt meg, 1957-ben. 1993-ban Kenderesen jratemettk.
|