Josif Sztlin
2005.01.26. 20:30
Kommunista prtdokttor.
SZTLIN, Joszif Visszarionovics (1879-1953)
(Eredetileg Dzsugasvili.) Grz szrmazs szovjet dikttor, generalisszimusz. Fiatalon bekapcsoldott a munksmozgalomba, 1899-ben ezrt kizrtk a papi szeminriumbl. 1901-tõl kezdve csak forradalmi tevkenysggel foglalkozott, tbbszr bebrtnztk ill. szmûztk. Tbb lneve is volt, a Koba fedõnevet 1913-tl Sztlinra cserlte. 1917-ben rszt vett az oktberi forradalomban. Az azt kvet polgrhborban katonai parancsnok, de nem rult el nagy tehetsget ezen a tren, tbbszr hozott hibs dntseket. 1922-ben, Lenin halla utn az SZKP KB ftitkra, mely tisztsget hallig betlttte. Ezutn fokozatosan egyre kemnyebb diktatrt vezetett be. Sokszor mondvacsinlt okokra hivatkozva szmolt le valdi vagy vlt ellenfeleivel. A terrorhullm 1937-38-ban rte el cscspontjt. Ekkor tbbek kztt valsggal lefejezte a szovjet tisztikart, e dntsrt 1941-ben drga rat kellett fizetnie. 1939-ben megnemtmadsi egyezmnyt kttt Nmetorszggal, s megllapodott Hitlerrel Lengyelorszg felosztsrl, melyet a nmetek invzijt kvetõen õ is megtmadott. Ezutn hbort kezdett Finnorszggal, a remlt gyors gyõzelem helyett vres csatkat kellett szervezetlen seregnek vvnia. Az 1941-es nmet tmadstl 1945-ig az llami Honvdelmi Bizottsg elnke, honvdelmi npbiztos, a Szovjetuni fegyveres erinek fparancsnoka. A honvdõ hbor elejn az addigi hibs katonapolitikai s szemlyi dntseit tetzi azzal, hogy nem kpes a nyilvnossg el lpni, elsõ megnyilatkozsra csak jlius 3-n kerl sor. Rvidesen elkezdi keresni az lltlagos felelõsket, ezzel ismt megtizedelve a tisztikart. Ksõbb fokozatosan a sajt kezbe veszi az irnytst. Tbornokaitl felttlen engedelmessget kvetelt. A hadmûveletek tervezsben nem jtszott dntõ szerepet, de az alternatvk kztt legtbbszr õ vlasztott. Fõknt a kezdeti idõkben sokszor hallgatott rgi, m kevsb tehetsges bartaira, pl. Bugyonnijra, Tyimosenkora vagy Vorosilovra. A ksõbbiekben mr btrabban bzott kivl kpessgû parancsnokaiban, Zsukovban, Vasziljevszkijben s trsaikban. gyes politikus volt, a szvetsgesek tancskozsain Rooseveltet befolysolva gyakran keresztlvitte akaratt Churchill-lel szemben. Diplomciai tehetsgnek is ksznhetõ, hogy a Szovjetuni kiterjeszthette befolyst Kelet-Eurpban. A hbor utn egyre nvelte hatalmt, jabb s jabb bûnkkel, a terror fokozott alkalmazsval igyekezvn azt megszilrdtani.
|