1942. �prilis 13-�n a szeredi koncentr�ci�s t�borban z�rt tehervagonokba raktak benn�nket - 100 f�rfit. A kocsik ajtaj�t k�v�lr�l lez�rt�k, �gy nem tudtuk a menetir�nyt meg�llap�tani. Hossz� utaz�s ut�n az ajt�kat kinyitott�k, s ekkor meglepve vett�k �szre, hogy �tl�pt�k a szlov�k hat�rt, s egy Zwardon nev� lengyel vas�t�llom�son vagyunk. Az �rs�get - amely eddig a Hlinka-g�rda tagjaib�l �llt - a Waffen-SS egys�ge v�ltotta fel. Miut�n n�h�ny kocsit lekapcsoltak, folytattuk utunkat az auschwitzi �llom�sig, ahol egy mell�kv�g�nyon �lltunk meg. A lekapcsolt vas�ti kocsik visszahagy�sa �ll�t�lag az elsz�ll�sol�si neh�zs�gek k�vetkezt�ben t�rt�nt. A visszahagyottak egy�bk�nt n�h�ny nap m�lva k�vettek benn�nket. Meg�rkez�s�nk ut�n �t�s sorokban sorakoztattak, majd megsz�moltak benn�nket. 640-en voltunk. Kb. 20 perces menetel�s ut�n, neh�z csomagokkal megrakodva - Szlov�ki�t j�l felszerelve hagytuk el - meg�rkezt�nk az auschwitzi l�gerbe.

Auschwitzban azonnal egy nagy barakkba vezettek benn�nket. A barakk egyik oldal�n le kellett adnunk a csomagjainkat, a m�sikon teljesen le kellett vetk�zn�nk, s �tadtuk �rt�keinket. Ut�na meztelen�l �tment�nk a szomsz�dos barakkba, ahol a fej�nket �s az eg�sz test�nket leborotv�lt�k, s Lysollal fert�tlen�tett�k. A barakkb�l kifel� j�vet mindegyik�nk kapott egy sz�mot. A mi sz�moz�sunk 28.600-zal kezd�d�tt, s sorozatosan ment tov�bb. E sz�mot a k�zben tartva hajtottak �t benn�nket egy harmadik barakkba, ahol a tulajdonk�ppeni felv�tel lezajlott. Ez abb�l �llt, hogy a m�sodik barakkban kapott sz�mokat - rendk�v�l brut�lis m�don - a bal mellkasunkra tetov�lt�k. Ennek sor�n sokan k�z�l�nk el�jultak. A szem�lyi adatainkat is felvett�k. Innen sz�zas csoportokban egy pinc�be vittek benn�nket, k�s�bb �t egy barakkba, ahol rabruh�t �s facip�ket kaptunk. Az eg�sz elj�r�s k�r�lbel�l d�lel�tt 10-ig tartott. M�g ugyanazon a napon elvett�k t�l�nk a rabruh�kat, �s helyett�k r�gi orosz katonai egyenruh�kat (ink�bb rongyokat) adtak. Ebben a felszerel�sben k�s�rtek �t benn�nket Birkenauba.

Auschwitz l�nyeg�ben politikai foglyok, �n. v�d��r�zetesek gy�jt�t�bora. Odair�ny�t�som idej�n, azaz 1942 �prilis�ban itt k�r�lbel�l 15.000 fogoly volt - f�k�nt lengyeleket, birodalmi n�met �s orosz polg�ri szem�lyeket, �n. �r�zetes oroszokat gy�jt�ttek ott �ssze. A t�borlak�k kis r�sze b�n�z�kb�l �s munkaker�l� elemekb�l �llt.

Mind a birkenaui munkat�bor, mind pedig Harmanse, a t�bor kis gazdas�ga az auschwitzi l�gerparancsnoks�gnak van al�rendelve. Valamennyi odair�ny�tott fogoly el�sz�r Auschwitzba ker�l, ahol megfelel� sz�mot kapnak, majd vagy ottmaradnak, vagy Birkenauba, illetve nagyon kis sz�mban Harmanseba ker�lnek. A foglyok �rkez�s�k sorrendj�ben kapnak sz�mot. Minden sz�mot csak egyszer haszn�lnak, s �gy az utols� sz�m az addig az id�pontig a l�gerbe ker�lt foglyok �sszl�tsz�m�t jelzi. A birkenaui t�borb�l t�rt�n� sz�k�s�nk idej�n, azaz 1944. �prilis elej�n ez a sz�m kb. 180.000 volt. Kezdetben ezeket a sz�mokat a foglyok bal mellkas�ra tetov�lt�k, de mivel ezek elmos�dtak, k�s�bb a bal alkarra, a csukl� f�l� ker�lt.

Valamennyi fogolykateg�ri�t nemzetis�gt�l f�ggetlen�l ugyan�gy kezelik. Csup�n az ellen�rz�sek megk�nny�t�se c�lj�b�l, k�l�nb�z� sz�n� h�romsz�gekkel k�l�nb�ztetik meg �ket; ezek a fogoly sz�moz�sa alatt, a bal mellkason helyezkednek el. A fogoly nemzeti hovatartoz�s�t a h�romsz�gben tal�lhat� kezd�bet� jelzi (pl. a lengyelekn�l: P=Pole). Az egyes sz�nek a k�vetkez� kateg�ri�kat jelentik:
piros h�romsz�g = politikai v�d��r�zetesek
z�ld h�romsz�g = k�zt�rv�nys b�n�z�
fekete h�romsz�g = munkaker�l�k (f�leg oroszok)
r�zsasz�n� h�romsz�g = homoszexu�lisok
lila h�romsz�g = a bibliakutat�k szekt�j�nak tagjai.
A zsid� foglyok megjel�l�se ett�l csak annyiban t�r el, hogy a megfelel� h�romsz�get (t�bbnyire piros) kis s�rga h�romsz�gekkel egy D�vid-csillagg� eg�sz�tik ki.

Az auschwitzi l�ger ter�let�n k�l�nb�z� gy�rak vannak, �gy t�bbek k�z�tt a DAW (Deutsche Aufr�stungswerke), a Krupp �s Siemens c�gek egy-egy �zeme, valamint egy "BUNA" nevezet�, t�bb kilom�teres kiterjed�s� �p�l� gy�rtelep, amelyik m�r a tulajdonk�ppeni t�boron k�v�l fekszik. Ezekben az �zemekben dolgoznak a foglyok.

A sz�kebb �rtelemben vett t�bor, ahol a foglyokat elhelyezik, egy kb. 500X300 m�teres ter�leten fekszik. E t�bort k�t sorban, kb. 3 m�ter magas betonoszlopok veszik k�r�l. Az oszlopokat magasfesz�lts�g� vezet�kek k�tik �ssze, amelyek mindk�t oldalon szigetel�kre vannak er�s�tve. E k�t ker�t�ssor k�z�tt, kb. 150-150 m�teres t�vols�gokban 5 m�ter magas �rtornyok �llnak, g�ppusk�kkal �s reflektorokkal felszerelve. A bels� magasfesz�lts�g� ker�t�s el�tt, kis t�vols�gra egy szokv�nyos dr�tker�t�s h�z�dik. Ennek a ker�t�snek m�r a puszta meg�rint�s�re g�pfegyvert�zzel v�laszolnak a tornyokb�l. Maga a t�bor h�rom h�zsorb�ll �ll. Az els� �s a m�sodik h�zsor k�z�tt van a t�bor utc�ja. Kezdetben a m�sodik �s a harmadik h�zsor k�z�tt egy fal h�z�dott. 1942. augusztus k�zep�ig a fal m�g�tti h�zakban helyezt�k el az 1942 m�rcius�ban �s �prilis�ban deport�lt fiatal szlov�k l�nyokat. Sz�muk kb. 7000 volt. Miut�n ezeket a l�nyokat Birkenauba sz�ll�tott�k �t, ezt a falat lerombolt�k. A bej�rat f�l�tt nagy bet�kkel a k�vetkez� felirat volt olvashat�: "Arbeit macht frei".

Az eg�sz t�bort kb. 2000 m�teres k�rben �rtornyok �vezik, cirka 150 m�terre egym�st�l. A fent le�rt �rz�si rendszerrel ellent�tben, amelyet "kis �rl�ncnak" h�vnak, ez alkotja a "nagy �rl�ncot". A kis �s a nagy �rl�nc k�z�tti ter�leten tal�lhat�ak a k�l�nb�z� �zemek �s munkahelyek.

A kis �rl�nc tornyait csak �jszaka foglalj�k el, s egyidej�leg a kett�s ker�t�srendszerbe �ramot vezetnek. A kis �rl�nc leg�nys�ge reggel elhagyja �rhely�t, s egyidej�leg a nagy �rl�nc tornyait foglalj�l el �r�k. A k�t �rz�n�n �tsz�kni majdnem kiz�rt. A kis �rl�ncon �jszaka nem lehet �tjutni, m�g a nagy �rgy�r� tornyai olyan k�zel �llnak egym�shoz (csup�n 150 m�ternyire, azaz egy torony csak 75 m�teres k�rt �r�z), hogy ezek �szrev�tlen megk�zel�t�se lehetetlen. Ha valaki ezek k�zel�be megy, akkor minden tov�bbi n�lk�l l�nek. A nagy �rl�nc �reinek esti v�lt�sa csak akkor t�rt�nik meg, amikor a t�borlak�kat m�r megsz�molt�k, s meggy�z�dtek arr�l, hogy valamennyi fogoly a kis �rl�ncon bel�l tal�lhat�. Abban az esetben, ha kider�l, hogy egyik vagy m�sik fogoly hi�nyzik, akkor szir�n�kkal riad�t f�jnak.

Ilyenkor a nagy �rl�nc leg�nys�ge a tornyokban marad, a kis �rl�nc �rei szint�n elfoglalj�k hely�ket a tornyokban, s akkor megkezd�dik a keres�s a k�t �rl�nc k�z�tti ter�leten; ezt n�h�ny SS-katona v�gzi v�rebekkel. A szir�n�kkal a l�ger t�volabbi k�rny�k�t is riad�ztatj�k, s �gy a fogolynak, ha csod�val hat�ros m�don m�gis siker�lt a k�t �rl�ncot �tl�pnie, minden val�sz�n�s�g szerint sz�molnia kell azzal, hogy az SS �s a rend�rs�g meger�s�tett �rj�rat�nak kez�be ker�l. A fogoly kopaszra ny�rt feje, felt�n� ruh�zata (vagy a cs�kos rabruha, vagy a piros sz�nnel bem�zolt rongyok), valamint a k�rny�ken �l�, a megf�leml�t�s r�v�n a legjobb esetben passz�v lakoss�g magatart�sa is tov�bb nehez�ti a sz�k�st. Nemcsak a legcsek�lyebb seg�ts�gny�jt�st, de az azonnali feljelent�s elmulaszt�s�t is hal�llal b�ntetik. Ha a foglyot h�rom napon bel�l sem siker�l k�zre ker�teni, a nagy �rl�nc addig a tornyokban tart�zkod� leg�nys�ge azokat elhagyja, miut�n felt�telezik, hogy a sz�kev�nynek valamilyen m�don siker�lt elhagynia az �rl�ncokat. Ha �lve fogj�k el a foglyot, akkor az eg�sz l�ger szeme l�tt�ra felakasztj�k. Ha megtal�lj�k a holttest�t, akkor azt visszahozz�k a l�gerbe - ak�rhol akadnak is r� -, �s a bej�ratn�l k�zszeml�re teszik ki. A kezei k�z� tesznek egy t�bl�t a k�vetkez� felirattal: "�me itt vagyok". Fogs�gunk k�t�ves id�tartama alatt nagyon sok sz�k�si k�s�rlet volt, azonban 2-3 eset kiv�tel�vel �lve vagy halva, de mindig visszahozt�k a sz�kev�nyt. Azt, hogy vajon azoknak, akiket nem hoztak vissza a t�borba, t�nyleg siker�lt-e megsz�kni�k, nem tudjuk. M�gis, hat�rozottan �ll�thatjuk, hogy azon zsid�k k�z�l, akiket Szlov�ki�b�l Auschwitzba vagy Birkenauba vittek, mi vagyunk az egyetlenek, akiknek a sz�k�s siker�lt.

Miut�n a foglyokat, ahogy azt m�r eml�tettem, folyamatos sz�moz�ssal l�tt�k el, a be�rkezett sz�ll�tm�nyok sorrendj�t �s sors�t meglehet�s pontoss�ggal rekonstru�lni tudjuk.

Az els� oda�rkez� zsid�transzport, mint m�r eml�tettem, 1320 honos�tott francia zsid�b�l �llt, akik kb. az al�bbi sz�mokat kapt�k:
kb. 27.400 - 28.600
kb. 28.600 - 29.600 Az els� szlov�k zsid�transzport 1942 �prilis�ban (a mi transzportunk).
kb. 29.600 - 29.700 100 �rja f�rfi k�l�nb�z� koncentr�ci�s t�borokb�l.
kb. 29.700 - 32.700 Szlov�k zsid�k h�rom teljes transzportja (3000 f�rfi).
kb. 32.700 - 33.100 400 k�zt�rv�nyes b�n�z� (�rja) vars�i fogh�zakb�l.
kb. 33.100 - 35.000 kb. 2000 krakk�i zsid�.
kb. 35.000 - 36.000 1000 lengyel �rja politikai v�d��r�zetes.
kb. 36.000 - 37.300 1942 m�jus�ban 1330 szlov�k zsid� Lublin-Majdanekb�l.
kb. 37.300 - 37.900 600 lengyel (�rja) Radomb�l, k�zt�k n�h�ny zsid�.
kb. 37.900 - 38.000 100 lengyel (�rja) a dachaui koncentr�ci�s t�borb�l.
kb. 38.000 - 38.400 400 honos�tott francia zsid�. Ezek a zsid�k csal�djukkal egy�tt �rkeztek. Az eg�sz sz�ll�tm�ny 1600 emberb�l �llt, k�z�l�k csak mintegy 400 f�rfit �s 200 n�t a m�r le�rt m�don k�ldt�k a t�borba, m�g a t�bbi ezret (n�ket, gyerekeket, id�sebb f�rfiakat) minden tov�bbi nyilv�ntart�s n�lk�l a mell�kv�g�nyr�l egyenesen a ny�rfaligetbe vitt�k, ahol elg�zos�tott�k �s el�gett�k �ket. Ett�l kezdve valamennyi zsid�transzportot hasonl�an kezelt�k. A transzportok �llom�ny�b�l a f�rfiak kb. 10 %-�t, a n�k kb. 5 %-�t a t�borba k�ldt�k, m�g a t�bbieket azonnal elg�zos�tott�k.

A lengyel zsid�kat m�r kor�bban hasonl� b�n�sm�dban r�szes�tett�k. H�napokon kereszt�l �rkeztek a zsid�kkal megrakott teheraut�k a k�l�nb�z� lengyel gett�kb�l, s ezeket k�zvetlen�l a ny�rfaligetbe ir�ny�tott�k, ahol a zsid�kat ezersz�mra elg�zos�tott�k �s el�gett�k.

kb. 38.400 - 39.200 800 honos�tott francia zsid�. E sz�ll�tm�ny nagyobbik r�sz�t a fenti m�don elg�zos�tott�k.
kb. 39.200 - 40.000 800 lengyel (�rja) politikai v�d��r�zetes.
kb. 40.000 - 40.150 150 szlov�k zsid�. Ezek csal�dtagjaikkal �rkeztek meg. Tov�bbi 50 n� kiv�tel�vel, akiket a n�i t�borba k�ldtek, a transzport legnagyobb r�sz�t a ny�rfaligetben elg�zos�tott�k. A 150 f�rfi k�z�tt volt Zucker �s Wilhelm Sonnenschein Kelet-Szlov�ki�b�l.
kb. 40.150 - 43.800 kb. 4000 honos�tott francia zsid�, legt�bbj�k �rtelmis�gi. A be�rkezett transzportb�l kb. 1000 n� a n�i t�borba ker�lt, a marad�k 3000 szem�lyt a ny�rfaligetben elg�zos�tott�k.
kb. 43.800 - 44.200 400 szlov�k zsid� a lublini l�gerb�l, k�zt�k Matthias Klein �s Meilech Laufer, mindketten Kelet-Szlov�ki�b�l. Ez a transzport 1942. j�nius 30-�n �rkezett.
kb. 44.200 - 45.000 kb. 200 szlov�k zsid�. A sz�ll�tm�ny �sszesen 1000 f�b�l �llt. N�h�ny n� a n�i t�borba ker�lt, a t�bbiek a ny�rfaligetbe. A t�borba k�ld�tt f�rfiak k�z�tt volt: Jozef Zelmanovics, Snina; Adolf Kahan, Pozsony; Walter Reichmann, Suchany; tov�bb� Esther Kahan, Pozsony. Az ut�bbival alkalmam volt 1944. �prilis 1-�n besz�lni. Fel�gyel� volt a n�i t�borban.
kb. 45.000 - 47.000 2000 francia kommunista (�rja) �s m�s politikai fogoly, k�zt�k Thorez �s L�on Blum testv�rei. Az ut�bbiakat k�l�n�sen megk�nozt�k, k�s�bb elg�zos�tott�k �ket, �s holttest�ket el�gett�k.
kb. 47.000 - 47.500 500 holland zsid�, k�zt�k sok n�met emigr�ns. A transzport legnagyobb r�sze, k�r�lbel�l 2500 f�, a ny�rfaligetbe ker�lt.
kb. 47.500 - 47.800 kb. 300 orosz polg�ri szem�ly (v�d��r�zetes oroszok).
kb. 48.300 - 48.620 320 szlov�k zsid�. A sz�ll�tm�nyb�l kb. 70 n� ker�lt a n�i t�borba, a marad�k 650 szem�lyt a ny�rfaligetbe vitt�k. Ebben a transzportban kapott helyet az a 80 szem�ly (1), akiket a magyar rend�rs�g Szeredre ir�ny�tott �t. A sz�ll�tm�nnyal t�bbek k�z�tt a k�vetkez� szem�lyek �rkeztek: Dr. Mandel Zolt�n, Eperjes (az�ta meghalt), Holz (keresztneve ismeretlen) hentes, P�sty�nb�l (k�s�bb Vars�ba k�ldt�k), Nikolaus Engel, Zsolna, Chaim Katz, Snina (jelenleg a halottas h�zban dolgozik, feles�g�t �s 6 gyerek�t elg�zos�tott�k).
kb. 49.000 - 64.800 15.000 honos�tott francia, belga �s holland zsid�. Ez a sz�m alig �ri el a be�rkezett sz�ll�tm�nyok l�tsz�m�nak 10 %-�t. A transzportok 1942. j�nius 1. �s szeptember 15. k�z�tt �rkeztek. Mindenhonnan nagy csal�di transzportok �rkeztek, amelyeket gyakran egyenesen a ny�rfaligetbe k�ldtek. A "Sonderkommando", amely az elg�zos�t�st �s az el�get�seket v�gezte, k�t m�szakban dolgozott, �jjel-nappal. Ebben az id�szakban t�bb sz�zezer zsid�t g�zos�tottak �s �gettek el.
kb. 64.800 - 65.000 Kb. 200 szlov�k zsid�. K�z�l�k kb. 100 n� a n�i t�borba ker�lt, a t�bbi a ny�rfaligetbe. A t�borba jutottak k�z�tt volt: Ludwig Katz, Zsolna; Avri Burger, Pozsony-Popr�d (feles�ge meghalt); Nikolaus Steiner, V�g-Beszterce; Georg Fried, Trencs�n; Buchwald (?), Josef Rosenwasser, Kelet-Szlov�kia; Julius Neumann, B�rtfa; Alexander Wertheimer, Verb�; Michael Wertheimer, Verb�; B�la Blau, Zsolna.
kb. 65.000 - 68.000 Honos�tott francia, belga �s holland zsid�k. A be�rkezett transzportok k�z�l kb. 1000 n� a n�i t�borba ker�lt, m�g legal�bb 30.000 szem�lyt elg�zos�tottak.
kb. 68.000 - 70.500 2500 n�met zsid� a sachsenhauseni koncentr�ci�s t�borb�l.
kb. 71.000 - 80.000 Honos�tott francia, belga �s holland zsid�k. A t�borba ker�ltek sz�ma nem haladta meg a 10%-ot. �vatos becsl�s szerint az elg�zos�tottak sz�ma 65-70.000-re tehet�.

1942. december 17-�n 200 fiatal szlov�k zsid�t, akiket "Sonderkommand�k�nt" alkalmaztak az elg�zos�t�sn�l �s el�get�sn�l Birkenauban, kiv�geztek. A kiv�gz�s oka felkel�s el�k�sz�t�se �s sz�k�si k�s�rlet volt. A csoport sz�nd�kait el�rult�k. Ezt a munkacsoportot az �ppen akkor Makowb�l �rkezett 200 lengyel zsid� v�ltotta fel. A kiv�gzettek k�z�tt volt: Alexander Weisz, Franz Wagner, Oskar Steiner, Desider Wetzler, Alad�r Spitzer, B�la Weisz, mindannyian Nagyszombatr�l.

A Sonderkommand�n�l be�llt v�lt�s k�vetkezt�ben elvesztett�k a kapcsolatunkat ehhez a "munkahelyhez", s ez a k�r�lm�ny k�l�n�sen az ell�t�sunkat �rintette hi�nyosan. A ny�rfaligetbe k�ld�tt transzportokn�l - m�g ha csomagjaikat Auschwitzban is kellett hagyniuk - nagy mennyis�g� k�lf�ldi valuta volt, f�leg pap�r- �s aranydoll�rok, s hihetetlen mennyis�g� arany �s dr�gak�, valamint �lelmiszer. Annak ellen�re, hogy az �rt�kt�rgyakat term�szetesen le kellett adni, m�gis elker�lhetetlen volt, hogy az elg�zos�tottak ruh�inak �tkutat�sakor azok �rt�kt�rgyai (f�leg aranydoll�rok) az ott dolgoz� zsid�khoz ker�ljenek. �gy jelent�s anyagi eszk�z�k jutottak a t�borba, s ezen k�v�l sok �lelmiszer is. Mag�t�l �rtet�dik, hogy p�nz�rt szinte semmit nem lehetett a t�borban venni, de az SS-katon�kkal �s a l�gerben k�l�nb�z� szakmunk�ra alkalmazott civilekkel, akiknek ily m�don lehet�s�g�k volt �lelmiszert �s cigarett�t a t�borba csemp�szni�k, lehetett �zletelni. Az �rak term�szetesen a k�r�lm�nyeknek megfelel�en rendk�v�l magasak voltak. N�h�ny sz�z cigarett��rt 20 doll�ros arany�rm�vel fizettek. Ezen k�v�l vir�gzott a cserekereskedelem is. A dr�gas�g m�gsem j�tszott szerepet. Annyi p�nz�nk volt, amennyit csak akartunk. Ruh�kat is kaptunk a Sonderkommando seg�ts�g�vel. Id�vel ruh�inkat kicser�lt�k az elg�zos�tottak j� ruh�ira. P�ld�ul az a kab�t, amelyet most hordok, egy holland zsid�� volt. (A kab�t b�l�s�ben l�that� egy amszterdami szab�s�g c�gjelz�se.)

A Sonderkommando leg�nys�ge elk�l�n�lten �lt. A bel�l�k �rad� sz�rny� hullaszag miatt sem �rintkezt�nk vel�k. Mindig piszkosak voltak, rongyosak, teljesen elvadultak, brut�lisak �s er�szakosak. Nem volt ritkas�g - s ez a t�bbi fogolyn�l sem keltett felt�n�st -, hogy az egyik a m�sikat meg�lte. Egy fogoly meg�l�se nem sz�m�t b�ncselekm�nynek. Egyszer�en csak nyilv�ntart�sba veszik, hogy az ilyen �s ilyen sz�m� fogoly meghalt. Az, hogy milyen m�don k�vetkezett be a hal�l, teljesen mell�kes. Egyszer magam is jelen voltam egy esetn�l, amikor egy Jossel nev� fiatal lengyel zsid� elmagyar�zta egy SS-katon�nak "a gyilkol�s helyes m�dj�t", s szeml�ltet�s v�gett puszta k�zzel, fegyver n�lk�l meg�lt egy zsid�t.

A 80.000-es sorsz�m k�r�k kezd�dik a lengyel gett�k szisztematikus kiirt�sa.
kb. 80.000 - 85.000 Kb. 5000 zsid� k�l�nb�z� lengyel gett�kb�l, k�zt�k Mljawa, Lozsma, Makow, Grodno, Zichenow, Bialistok. 30 napon kereszt�l szakadatlanul �j transzportok j�ttek. K�z�l�k csup�n 5000-en ker�ltek a t�borba, a t�bbit azonnal elg�zos�tott�k. A "Sonderkommando" buzg�n dolgozott k�t m�szakban, napi 24 �r�t, m�gis alig gy�zt�k az elg�zos�t�si �s el�get�si munk�t. Minden t�lz�s n�lk�l felt�telezhet�, hogy az ezekb�l a transzportokb�l elg�zos�tott szem�lyek sz�ma el�ri a 80-90.000-et. Az ezekkel a transzportokkal �rkezett szem�lyekn�l k�l�n�sen nagymennyis�g� arany, valuta �s d�gak� volt.
kb. 85.000 - 92.000 6000 zsid� Grodn�b�l, Bialistokb�l �s Krakk�b�l, tov�bb� 1000 lengyel �rja. A zsid�transzportok legnagyobb r�sze azonnal a ny�rfaligetbe ker�lt. Naponta �tlagban 4000 zsid�t hajtottak a g�zkamr�kba. 1943. janu�r k�zep�n 3 transzport �rkezett Theresienstadtb�l, egyenk�nt 2000 emberrel. E transzportok jel�l�sei, "C�"(2), "CR", "R" el�tt�nk ismeretlen volt. ezek a jel�l�sek minden csomagra r� voltak er�s�tve. Ebb�l a 6000-b�l csup�n 600 f�rfit �s 300 n�t k�ldtek a t�borba, a t�bbit elg�zos�tott�k
kb. 99.000 - 100.000 1943. janu�r v�g�n nagy francia �s holland zsid�transzportok �rkeztek. Ezeknek csak egy t�red�ke ker�lt a t�borba.
kb. 100.000 - 102.000 1943. febru�rj�ban 2000 lengyel �rja, f�leg �rtelmis�giek.
kb. 102.000 - 103.000 700 cseh �rja. Az ebb�l a transzportb�l �letben maradt embereket k�s�bb Buchenwaldba k�ldt�k.
kb. 103.000 - 108.000 3000 francia �s holland zsid�, valamint 2000 lengyel �rja.

1943. febru�rj�ban naponta �tlagban 2 sz�ll�tm�ny �rkezett lengyel, francia �s holland zsid�kkal, akiknek legnagyobb r�sz�t azonnal elg�zos�tott�k, an�lk�l, hogy ak�r egy t�red�k�k a t�borba ker�lt volna. Az ebben a h�napban elg�zos�tott szem�leyk l�tsz�ma kb. 90.000 f�.

1943. febru�r v�g�n kezdte meg m�k�d�s�t az �jonnan fel�p�tett kremat�rium �s g�zkamra Birkenauban. A ny�rfaligetben abbahagyt�k az elg�zos�t�st �s a hulla�get�st, s ett�l az id�pontt�l kezd�d�en az erre a c�lra l�tes�tett 4 kremat�riumban v�gezt�k ezt a tev�kenys�get. A nagy �rkot a ny�rfaligetben lefedt�k, s a talajt elegyengett�k. A hamut kor�bban is m�r tr�gy�z�sra haszn�lt�k a harmansei gazdas�gban, s �gy ma m�r alig tal�lhat�k meg a t�meggyilkoss�g nyomai.

Jelenleg Birkenauban 4 kremat�rium �zemel: k�t nagyobb ( I. �s II. mint�j�) �s k�t kisebb ( III. �s IV. mint�j�)(1). A nagyobb kremat�riumok 3 r�szb�l �llnak:
a) kemenc�k,
b) el�csarnok,
c) g�zkamra.

A hamvaszt�helyis�g k�zep�b�l egy magas k�m�ny emelkedik ki. K�r�l�tte 9 kemence �p�lt, mindegyik 4 ny�l�ssal. Minden ny�l�sba 3 �tlagos m�ret� holttestet lehet elhelyezni, amelyek m�sf�l �r�n bel�l teljesen el�gnek. A kemenc�k kapacit�sa el�ri a napi 2000 holttestet. A hamvaszt�helyis�g mellett tal�lhat� a nagy el�k�sz�t� terem, amelyet �gy rendeztek be, hogy f�rd�csarnok benyom�s�t keltse. A csarnokban 2000 ember f�r el, s alatta �ll�t�lag van egy m�sik, hasonl� m�ret� csarnok is. Innen egy ajt�n kereszt�l vezet az �t a n�h�ny l�pcs�fokkal lejjebb fekv�, nagyon hossz� �s sz�k g�zkamr�ba. A g�zkamra falain zuhanyr�zs�k vannak, �gy a kamra egy �ri�si f�rd�csarnok l�tszat�t kelti. A kamra lapos mennyezet�n h�rom l�gmentesen elz�rhat� ablak van. A g�zkamr�b�l s�np�r vezet a kemenc�khez az el�csarnokon kereszt�l. Az �ldozatokat el�sz�r az el�csarnokba vezetik, ahol azt mondj�k nekik, hogy a f�rd�be mennek. Itt levetk�znek, s tov�bb �m�tj�k �ket azzal, hogy k�t feh�r k�penybe �lt�z�tt f�rfi mindenkinek t�r�lk�z�t �s szappant oszt sz�t. Ut�na a g�zkamr�ba pr�selik �ket. 2000 ember teljesen megt�lti a kamr�t, �gy, hogy ott csak �llva f�rnek el. Az�rt, hogy ennyi embert beszor�tsanak, gyakran a kamr�ba l�nek, hogy a bentlev�ket arra k�nyszer�ts�k, hogy el�re h�z�djanak. Ha m�r mindenki a kamr�ban van, k�v�lr�l bez�rj�k az ajt�t. Ezut�n egy kis sz�net k�vetkezik, bizony�ra az�rt, hogy a kamra h�m�rs�klete a k�v�nt h�fokot el�rje. Ut�na g�z�larcos SS-katon�k m�sznak a tet�re, az eml�tett ablakokat kinyitj�k, �s b�dogdobozokb�l port sz�rnak a kamr�ba. A dobozokon az al�bbi felirat l�that�: "Cyklon zur Sch�dlingsbekampfung", �s egy hamburgi gy�r c�gjelz�se olvashat� rajta. Ez val�sz�n�leg egy olyan ci�nk�sz�tm�ny, amelyik bizonyos h�m�rs�kleten g�zz� alakul �t. E proced�ra ut�n h�rom perccel a kamr�ban mindenki halott. M�g sohasem fordult el�, hogy valaki �letjelet adott volna mag�r�l, ami a kor�bbi primit�v elg�zos�t�s sor�n a ny�rfaligetben gyakran megt�rt�nt. A kamra kinyit�sa ut�n szell�ztetnek, s a "Sonderkommando" lapos kocsikon a kemenc�khez viszi a holttesteket, ahol el�getik �ket. A kisebb kremat�riumok ugyanazzal a met�dussal dolgoznak, csak �ppen feleakkora kapacit�ssal. A n�gy kremat�rium �sszteljes�t� k�pess�ge teh�t naponta 6000 elg�zos�t�s �s el�get�s.

Elvileg csak a zsid�kat g�zos�tj�k el, az �rj�kat csup�n kiv�teles esetekben. Ezeket agyon szokt�k l�ni. A kremat�riumok megnyit�sa el�tt a ny�rfaligetben l�tt�k �ket agyon, s holttesteiket egy �rokban el�gett�k. K�s�bb a kremat�rium el�csarnok�ban, amelyet erre a c�lra k�l�n berendez�ssel szereltek fel, tark�l�v�ssel v�geztek vel�k. Az els� kremat�riumot 8000 krakk�i zsid� elg�zos�t�s�val �s el�get�s�vel "avatt�k fel" 1943. m�rcius elej�n. Erre az esem�nyre prominens vend�gek �rkeztek Berlinb�l, magasrang� tisztek �s magas beoszt�s� civilek. A kremat�rium vezet�s�vel nagyon meg voltak el�gedve, s gyakran n�ztek be a k�mlel�lyukon kereszt�l a g�zkamr�ba. Nagy elismer�ssel sz�ltak az �zemr�l.

kb. 109.000 -119.000 1943. m�rcius elej�n 45.000 zsid� �rkezett Szalonikib�l. 10.000 f�rfit �s egy kisebb csoport n�t a t�borban helyeztek el, a t�bbieket - kb. 30.000 embert - a kremat�riumba vitt�k. Az eml�tett 10.000 f�rfi r�videsen meghalt egy eg�szen kis csoport kiv�tel�vel; legt�bben egy mal�riaszer�, val�sz�n�leg fert�z� betegs�g k�vetkezt�ben, s sokan k�z�l�k ki�t�ses t�fuszban. M�sok nem b�rt�k ki a k�l�n�sen neh�z l�tfelt�teleket.

Mivel a g�r�g zsid�k k�z�l a mal�ria, a ki�t�ses t�fusz pedig �ltal�ban sok �ldozatot k�vetelt, ami �ltal az elhal�loz�s rendk�v�l emelkedett, �tmenetileg sz�neteltett�k a szelekt�l�st. A beteg g�r�g zsid�kat felsz�l�tott�k, hogy jelentkezzenek. K�rt�k �ket, semmik�ppen se tegy�k. M�gis sokan jelentkeztek. �ket kiv�tel n�lk�l interkodi�lis fenolinjekci� bead�s�val �lt�k meg. Az injekci�kat egy eg�szs�g�gyis altiszt adta be. Asszisztensk�nt a k�vetkez� cseh orvosok voltak al�rendelve: Dr. Cespira Honza Pr�g�b�l (jelenleg a buchenwaldi koncentr�ci�s t�borban), Dr. Zdnek Stich Pr�g�b�l (jelenleg szint�n Buchenwaldban). Az orvosok mindent megtettek, hogy a szerencs�tleneken seg�tsenek, s ha ez nem volt lehets�ges, legal�bb a f�jdalmaikat enyh�ts�k.

A 10.000 g�r�g zsid�b�l m�g �letben maradt kb. 1000-et m�sik 500 zsid�val er�d�t�si munk�latokra Vars�ba k�ldt�k. Hetekkel k�s�bb n�h�ny sz�zan rem�nytelen �llapotban ker�ltek vissza. �ket azonnal elg�zos�tott�k. A fenolos kezel�s besz�ntet�se ut�n 400 mal�riabeteg g�r�g zsid�t �ll�t�lag "tov�bbi kezel�sek" v�gett Lublinba vittek. Hallottunk is arr�l, hogy Lublinba t�nyleg meg�rkeztek. Tov�bbi sorsuk alakul�s�r�l azonban m�r nem szerezt�nk tudom�st. Ami biztos, hogy a 10.000 k�z�l egyetlen egy g�r�g zsid� sincs m�r a t�borban.

A szelekt�l�s felf�ggeszt�s�vel egyidej�leg a foglyok meg�l�s�t is megtiltott�k. A legismertebb gyilkosokat, mint a birodalmi n�met k�zt�rv�nyes b�n�z� Alexander Neumannt, Zimmert, Albert H�mmerl�t, Rudolf Osteringert, Rudolf Bechertet; a politikai fogoly Alfred Kient, Alajos Stahlert ism�telt ember�l�s miatt bot�t�ssel feny�tett�k meg. Egy olyan nyilatkozatot is al� kellett �rniuk, hogy bizonyos sz�m� fogolyt�rsukat meg�lt�k.

1943. elej�n 500.000 elbocs�t�si nyomtatv�ny �rkezett az auschwitzi politikai oszt�lyra. Ennek nagyon �r�lt�nk, mert rem�lt�k, hogy legal�bb n�h�nyunkat szabadon engedik. A nyomtatv�nyokat azonban az elg�zos�tottak adataival t�lt�tt�k ki, s ut�na azok az iratt�rba ker�ltek.

kb. 119.000 - 120.000 1000 lengyel �rja a Pawiak nev� vars�i fegyh�zb�l.
kb. 120.000 - 123.000 3000 g�r�g zsid�. Egy r�sz�ket a kor�bbiak helyett Vars�ba k�ldt�k. A h�tramaradottak r�viddel k�s�bb meghaltak.
kb. 123.000 - 124.000 1000 lengyel �rja Radomb�l �s Tarnowb�l.
kb. 124.000 - 126.000 2000 �rja k�l�nb�z� transzportokb�l.

Id�k�zben sz�ntelen�l �rkeztek a lengyel, francia �s belga zsid�kkal megrakott sz�ll�tm�nyok, akiket - a t�bor kiiktat�s�val - azonnal elg�zos�tottak. E sz�ll�tm�nyok egyike Lublin-Majdanekb�l j�tt 1000 lengyel zsid�val. K�z�tt�k h�rom szlov�k zsid� is volt, egyik�ket Spir�nak h�vt�k, aki Stropk�b�l vagy Worann�b�l val� volt.

1943. j�lius v�g�n nem �rkeztek tov�bbi sz�ll�tm�nyok. A kremat�riumokat alaposan kitiszt�tott�k, rendbehozt�k, s - mint az k�s�bb kider�lt - tov�bbi munk�ra k�sz�tett�k el�. Augusztus 3-�n �jb�l beindult az �zem. Brenzburgi �s sossnowitzi zsid�k transzportja �rkezett meg, majd �jabbak eg�sz h�napban sz�net n�lk�l.

kb. 132.000 - 136.000 Brenzburgi �s sossnowitzi zsid�kkal megrakott vonatok k�vetkeztek. K�z�l�k csup�n 4000 f�rfit �s egy kis csoport n�t vittek a t�borba. T�bb mint 35.000-et azonnal a kremat�riumba k�ldtek. A t�borba beutalt 4000 f�rfi legnagyobb r�sze a kegyetlen b�n�sm�d, �hez�s, k�l�nb�z� betegs�gek, gyilkoss�gok k�vetkezt�ben m�r az �gynevezett karant�n t�borban meghalt. Ezek�rt a kegyetlenked�sek�rt els�sorban a sachsenhauseni koncentr�ci�s t�borb�l idek�ld�tt Tyn nev� k�zt�rv�nyes b�n�z�, valamint egy lengyel politikai fogoly, a vars�i Mieczeslaw Katerinski felel�sek.

Ebben az id�ben �jra megkezdt�k a szelekci�kat, m�gpedig k�l�n�sen nagy m�rt�kben a n�i t�borban. A t�bororvos, egy SS rohamvezet�, a berlini rend�rigazgat� fia vagy unoka�ccse, m�g a t�borban is felt�n� brutalit�ssal j�rt el. A szelekci�s m�dszert ett�l fogva a sz�k�s�nk napj�ig meg�ll�s n�lk�l gyakorolt�k.

kb. 137.000 - 138.000 Augusztus v�g�n 1000 lengyel �rja �rkezett a vars�i Pawiak fegyh�zb�l, �s k�r�lbel�l 80 g�r�g zsid�.
kb. 138.000 - 141.000 3000 f�rfi k�l�nb�z� �rja transzportokb�l.
kb. 142.000 - 145.000 1943. szeptember elej�n 300 zsid� k�l�nb�z� lengyel munkat�borokb�l �s orosz hadifoglyok egy csoportja.
kb. 148.000 - 152.000 Az 1943. szeptember 7-�t k�vet� h�ten Theresienstadb�l �rkeztek transzportok csal�dokkal. Vel�k - sz�munkra �rthetetlen m�don - eg�sz k�m�letesen b�ntak. A csal�dokat nem v�lsztottak sz�t, senkit nem g�zos�tottak el, m�g meg sem ny�rt�k �ket, hanem �gy, ahogy meg�rkeztek, csal�donk�nt helyezt�k el �ket a l�ger egy elk�l�n�tett r�sz�ben. S�t, m�g a csomagjaikat is megtarthatt�k. A f�rfiaknak nem kellett dolgozniuk, a gyerekeknek megengedt�k, hogy iskol�ba j�rjanak, amelyet Fredy Hirsch vezetett - r�la meg k�s�bb sz�lunk. A hozz�tartoz�kkal val� levelez�st megengedt�k. Csak a l�gerfel�gyel�j�k szadista k�nz�sait�l kellett sokat szenvedni�k, a k�zt�rv�nyes Arno B�hmt�l, aki a t�bor egyik legaljasabb gonosztev�je volt. Csod�lkoz�sunk m�g ink�bb fokoz�dott, amikor l�ttuk, hogy ezekr�l a sz�ll�tm�nyokr�l hivatalos n�vjegyz�k k�sz�lt. E nyilv�ntart�s k�l�n�s c�me a k�vetkez� volt: "6 h�napos karant�nban l�v� cseh zsid�k SB-transzportja". Azt ugyan m�r tudtuk, hogy mit jelent az "SB" megjel�l�s(2), de a kiv�lts�gos b�n�sm�dra �s a hossz� karant�nid�re nem tal�ltunk magyar�zatot. Tapasztalataink szerint a leghosszabb karant�n maximum 3 h�tig tartott. M�gis, min�l k�zelebb ker�lt�nk a 6 h�napos hat�rid� lej�rt�hoz, ann�l er�sebb lett a gyan�nk �s a f�lem�nk, hogy ezekre a zsid�kra is ugyanaz a sors v�r. Megpr�b�ltunk besz�lni a csoport vezet�ivel, �s elmagyar�ztuk nekik, mi v�r r�juk. N�h�nyan k�z�l�k, k�l�n�sen Fredy Hirsch (a pr�gai Makkabi ifj�s�gi csoport egyik vezet�je), aki az eg�sz csoport teljes bizalm�t �lvezte, azt mondt�k, hogy amennyiben f�lelmeink bebizonyosodnak, akkor �k ellen�llnak. A "Sonderkommando" emberei meg�g�rt�k, hogy ha a cseh zsid�k ellen�llnak, akkor �k is azonnal csatlakoznak hozz�juk. Sokan rem�lt�k, hogy �ltal�nos l�zad�st lehet sz�tani a t�borban. 1944. m�rcius 6-�n tudom�sunkra jutott, hogy a cseh zsid�k sz�m�ra el�k�sz�tett�k a kremat�riumot. Fredy Hirschhez siettem, hogy ezt k�z�ljem vele, �s gyors cselekv�sre k�sztessem, mivel m�r nincs vesztenival�juk. "Tudom a k�teless�gem" - v�laszolta. Alkonyat el�tt �jra a cseh t�borhoz osontam, ahol megtudtam, hogy Luminallal megm�rgezte mag�t �s haldoklik. M�snap, 1944. m�rcius 7-�n eszm�letlen �llapotban, 3791 t�rs�val egyetemben, akikkel egy�tt �rkezett 6 h�nappal ezel�tt, teheraut�kon a kremat�riumba vitt�k, ahol elg�zos�tott�k �ket. A fiatalok �nekelve mentek a hal�lba. Keser�en csal�dtunk, hogy elmaradt a l�zad�s. A "Sonderkommando" mindenre elsz�nt emberei hi�ba v�rtak. Mellesleg e transzportb�l 500 id�s ember m�g a 6 h�napos karant�n id�szaka alatt meghalt. Csup�n 11 ikerp�rt hagytak �letben. �ket �tvitt�k Auschwitzba, ahol biol�giai k�s�rletek t�rgyai lettek. M�g �letben voltak, amikor Birkenaut elhagytuk. Az elg�zos�tott cseh zsid�k k�z�tt volt egy Szeredr�l val� szlov�k zsid� l�ny is, akit F�rst R�zsinak h�vtak. Kiv�gz�s�k el�tt egy h�ttel, m�rcius 1-j�n arra k�nyszer�tett�k �ket, hogy tudass�k a rokonaikkal: j�l vannak. Ezekre a levelekre m�rcius 23-i vagy 25-i keltez�st kellett �rni. Arra is r�b�rt�k �ket, hogy k�lf�ldi rokonaikt�l csomagokat k�rjenek.

kb. 153.000 - 154.000 1000 lengyel �rja a vars�i Pawiak fegyh�zb�l.
kb. 154.000 - 159.000 1943. okt�ber�ben �s november�ben 4000 f�rfi k�l�nb�z� fegyh�zakb�l, a b�v�helyeiken felfedezett brenzburgi zsid�k �s v�d��r�zetes oroszok egy csoportja. Egyidej�leg orosz hadifoglyok is �rkeztek, akiket 1 - 12.000-ig sz�moztak.

kb. 160.000 - 165.000 1943 december�ben 5000(1) zsid� f�rfi �rkezett, f�k�nt holland, francia, belga �s els� �zben olasz transzportokb�l. Az ut�bbiak Fium�b�l, Triesztb�l �s R�m�b�l voltak. Ezekb�l a sz�ll�tm�nyokb�l legal�bb 30.000(2) ember a l�ger kihagy�s�val azonnal a g�zkamr�kba ker�lt. A l�gerbe ker�ltek k�z�tt k�l�n�sen nagy volt a hal�loz�si ar�ny. A szelekci�s m�dszert is �jra alkalmazt�k, m�g nagyobb m�rt�kben. Ez a met�dus janu�r 10-e �s 24-e k�z�tt �rte el a tet�pontj�t, amikor is eg�szs�ges, munkak�pes f�rfiakat, munkabeoszt�suk �s szakismereteik figyelembe v�tele n�lk�l szelekt�ltak. Csup�n orvosokat k�m�ltek meg. A szelekci�hoz mindenkinek fel kellett sorakozni. Szigor�an �gyeltek arra, hogy senki se maradjon ki a v�logat�sb�l. A t�bori orvos (� a berlini rend�rfel�gyel� fia vagy unoka�ccse volt) �s a birkenaui l�gerparancsnok, Untersturmbannf�hrer Schwarzhuber(3) v�gezt�k a kiv�laszt�st. Azokat a zsid�kat, akiket a 7-es barakkb�l egy m�sik r�szlegbe �ttelep�tett "k�rh�zban" helyeztek el, kiv�tel n�lk�l elg�zos�tott�k. Ez id� alatt m�g hozz�vet�legesen 2500 f�rfi �s 6000 n� ker�lt szelekci� r�v�n a g�zkamr�kba.
kb. 165.000 - 168.000 1943. december 20-�n �jabb 3000 zsid� �rkezett Theresienstadtb�l. N�vjegyz�k�k ugyanazt a c�met viselte, mint az els� transzport eset�n. Ugyanott helyezt�k el �ket, ahol a cseh zsid�k els� csoportj�t, s �k is megkapt�k az �sszes fent eml�tett kedvezm�nyt. 24 �r�val az els� csoport elg�zos�t�sa el�tt a szomsz�dos, v�letlen�l �resen �ll� t�borr�szbe sz�ll�solt�k �ket, hogy ily m�don elv�lassz�k a csoportokat egym�st�l. Ma is abban a negyedben laknak. Miut�n az els� csoport sorsa nyilv�nval�v� v�lt, a k�s�bb �rkezettek m�r most elhat�rozt�k, felk�sz�lnek az ellen�ll�sra. Laufer Ruzenko(4) (Pr�g�b�l) �s Hugo Langsfeld (Pr�g�b�l) szervezik az ellen�ll�st. K�nnyen gy�l� anyagokat gy�jtenek, s alkalomadt�n r�szleg�k barakkjait fel akarj�k gy�jtani. Karant�nidej�k 1944. j�nius 20-�n j�r le.
kb. 169.000 - 170.000 1000 ember kisebb csoportokban: lengyelek, oroszok (�rja) �s zsid�k.
kb. 170.000 - 171.000 1000 lengyel �s orosz (�rja) �s egy kis csoport jugoszl�v.
kb. 171.000 - 174.000 1944. febru�r v�g�n 3000 holland, belga �s els� alkalommal nem honos�tott, hanem sz�letett francia zsid�k. A francia zsid�kat a meg nem sz�llt francia ter�letr�l hozt�k. A francia zsid�kat azonnal elg�zos�tott�k.(5)

M�rcius k�zep�n rejtekhelyeiken leleplezett brenzburgi zsid�k egy kisebb csoportja �rkezett. T�l�k tudtuk meg, hogy n�h�ny lengyel zsid�nak siker�lt Szlov�ki�ba sz�knie, onnan pedig tov�bb Magyarorsz�gra.

A tehresienstadti zsid�k elg�zos�t�sa ut�n m�rcius k�zep�ig nem �rkezett ut�np�tl�s a l�gerbe. Ez�ltal jelent�sen cs�kkent a l�tsz�m, �gy valamennyi ezut�n �rkezett f�rfit, f�k�nt holland zsid�kat, a t�borban helyeztek el. Mi �prilis 7-�n sz�kt�nk meg a t�borb�l. �ppen akkor j�tt a h�r, hogy g�r�g zsid�k nagy transzportjai v�rhat�ak.

A birkenaui t�bor 3 r�szlegb�l �ll. Jelenleg csup�n az I. �s a II. r�szleget fogja k�rbe a "kis �rl�nc", mivel a III. r�szleg m�g �p�t�s alatt �ll, lakatlan. Amikor 1944. �prilis elej�n elhagytuk Birkenaut, a t�bor viszonyait az al�bbiak szerint lehet le�rni:

 szlov�k zsid�k t�bbi zsid� �rj�k megjegyz�s
I. r�szleg
n�i koncentr�ci�s t�bor kb. 300 kb. 7000 kb. 6000 A 300 szlov�k l�nyon k�v�l tov�bbi 100 l�ny a f��p�letben �ll alkalmaz�sban
II. r�szleg
a) karant�nl�ger kb. 2 kb. 200 kb. 800 A k�t szlov�k zsid� egyike blokkfel�gyel�, Dr. Andreas M�ller, Podolinecb�l
b) a theresienstadti zsid�k l�gere - kb. 3500 - 6 h�napos karant�n-id�szak
c) jelenleg lakatlan - - - -
d) f�l�ger 58 kb. 4000 kb. 6000 -
e) cig�nyl�ger - -  kb. 4500 Az odair�ny�tott 16.000 cig�ny marad�ka. Nem dolgoznak. Hal�loz�si ar�nyuk rendk�v�l magas.
f) k�rh�zi barakk 6 kb. 1000 kb. 500 A 6 szlov�k irodai alkalmazott

A szlov�k irodai alkalmazottak neve:
36.832-es sz�m� Walter Spitzer, blokkfel�gyel� Nemsov�b�l,
29.867-es sz�m� Josef Neumann "hullak�p�" Snin�b�l,
44.989-es sz�m� Josef Zelmanovics "szolga",
32.407-es sz�m� Luis Eisenst�dter "tetov�l�" Koromp�r�l,
30.049-es sz�m� Luis Solmann "�rnok" K�zsm�rkr�l,
Chaim Ketz "csel�d" Snin�b�l.

A birkenaui l�ger bels� adminisztr�ci�j�t az ezzel megb�zott foglyok l�tj�k el. A foglyokat nem sz�rmaz�si orsz�guknak megfelel�en helyezik el, hanem a k�z�s munkak�r szerint ("kommand�k" szerint). Minden blokkban 5 tiszts�gvisel� van:
blokkfel�gyel� (blokkel�lj�r�, Block�ltester),
blokk�rnok (Blockschreiber),
blokk�pol�,
k�t csel�d.

A blokkel�lj�r� feh�r szalagot visel a bal karj�n, ezen a barakk sz�ma l�that�. A barakkban �let �s hal�l ura, �s felel�s a barakk rendj��rt. 1944. febru�r v�g�ig a barakkok k�zel fel�nek volt zsid� el�lj�r�ja. Azt�n egy Berlinb�l �rkezett rendelkez�s megtiltotta, hogy a zsid�k ezt a hivatalt tov�bbra is bet�lthess�k, ez�rt azut�n lev�ltott�k �ket. A tilalom ellen�re m�g ma is 3 szlov�k zsid� t�lti be ezt a tiszts�get.
N�v szerint: Ernest Rosim Zsoln�b�l, a 25-�s sz�m� barakk el�lj�r�ja (takar�t�brig�d �s benzburgi iparosok),
Dr. Andreas M�ller Podolinecb�l, a 15-�s sz�m� barakk el�lj�r�ja a karant�nt�borban,
Walter Spitzer, Nemsova, a k�rh�zban l�v� 14-es sz�m� barakk el�lj�r�ja.

A barakk �rnoka a fel�gyel� v�grehajt�ja. � v�gzi a sz�ks�ges pap�rmunk�t, kartot�kot vezet �s nyilv�ntartja a mindenkori l�tsz�mot. A barakk�rnok munk�ja k�l�n�sen felel�ss�gteljes. A mindenkori l�tsz�mot k�nos pontoss�ggal kell nyilv�ntartania. A foglyok nem nevekkel, hanem sz�mokkal szerepelnek, �gy nagyon k�nnyen fordulhat el� t�ved�s. Egy ilyen t�ved�s azonban v�gzetess� v�lhat. Ha az �rnok egy adott sz�mot t�ved�sb�l halottnak jelent - ez a magas hal�loz�si ar�nyn�l k�nnyen megt�rt�nhet, �s t�nylegesen meg is t�rt�nt -, akkor a hib�t �gy korrig�lj�k, hogy a k�rd�ses sz�m visel�j�t ut�lag val�ban kiv�gzik. Az �tadott jelent�st k�s�bb m�r nem lehet kijav�tani, a jelentett sz�mnak hajsz�lpontosan meg kell felelnie a t�nyleges l�tsz�mnak. Az �rnoki poz�ci� val�di hatalommal j�r, sajnos ezzel nagyon gyakran vissza is �lnek.

Az �pol�k �s a barakkszolg�k v�gzik a sz�ks�ges fizikai munk�kat a barakkban. �pol�sr�l term�szetesen sz� sincs.

A "t�bori el�lj�r�" fel�gyeli az eg�sz l�gert. � is fogoly. A jelenlegi birkenaui "t�bori el�lj�r�t" Franz Danischnak h�vj�k, aki (a 11.182-es sz�m�) politikai fogoly a fels�-szil�ziai K�nigsh�tt�b�l. A t�bori el�lj�r� az eg�sz l�ger korl�tlan ura. Joga van barakkfel�gyel�ket �s �rnokokat kinevezni �s lev�ltani, munk�kat kiosztani, stb. Danisch a zsid�kkal szemben is korrekt�l, objekt�ven �s megvesztegethetetlen�l viselkedik.

A t�bori el�lj�r� mellett m�k�dik a t�bori �rnok, aki gyakorlatilag a legnagyobb hatalommal rendelkzeik a t�borban. Csak � �ll k�zvetlen kapcsolatban a l�gerparancsnoks�ggal, � veszi �t a parancsokat �s adja �t a jelent�seket. E tev�kenys�ge r�v�n a l�gerparancsnoks�gra bizonyos m�rt�kben befoly�st gyakorolhat. A barakk�rnokok k�zvetlen�l neki vannak al�rendelve, s jelent�seiket neki k�telesek megtenni. Birkenauban a jelenlegi t�bori �rnok Kazimir Gork (a 30.029-es sz�mot viseli) lengyel fogoly, egykoron banktisztvisel� volt Vars�ban. Hab�r Gork antiszemita be�ll�totts�g�, de a zsid�knak m�gsem �rt.

Az egyes barakkokat 6-8 SS-barakkvezet� fel�gyeli. �k v�gzik est�nk�nt a l�tsz�mellen�rz�st, �s jelentik a l�ger vezet�j�nek, a Tirolb�l sz�rmaz� Schwarzhuber Untersturmbannf�hrernek. Schwarzhuber r�szeges �s szadista. A l�gervezet� felettese a l�gerparancsnok, aki egyidej�leg az auschwitzi l�ger parancsnoka is. Az auschwitzi t�bor ir�ny�t�s�t is egy l�gervezet� l�tja el, aki Auschwitz �s Birkenau k�z�s l�gerparancsnok�nak van al�rendelve. A jelenlegi l�gerparancsnok neve: H�ss.

A munkacsoportok (itt munkakommand�knak nevezik) parancsnoka a "k�p�", aki a munkaid� alatt korl�tlanul rendelkezik a neki al�rendelt foglyokkal. Nemritk�n el�fordul, hogy a "k�p�" a munka sor�n meg�l egy foglyot. Nagyobb munkacsoportokn�l t�bb "k�p�" is van. Felett�k �ll a "f�k�p�". Kor�bban gyakran voltak "k�p�k" zsid�k is. A fent eml�tett berlini parancs ezt megtiltotta. Egy R�th nevezet� nagymih�lyi zsid� (szerel�) mind a mai napig bet�lti ezt a tiszts�get.
A munk�t n�met szakemberek ellen�rzik.

Nowakyt 1942. j�nius 14-�n hagytuk el, s Zsoln�n kereszt�l jutottunk el 5 �rakor Zwardonba. Ott kisz�ll�tottak benn�nket, majd megsz�moltak. A transzportot SS-katon�k vett�k �t. Felh�borod�suknak adtak hangot amiatt, hogy k�t napig a szlov�kok nem adtak nek�nk vizet. Tov�bbutaztunk, �s k�t nappal k�s�bb Lublinba �rkezt�nk. A 15 �s 50 �v k�z�tti embereket kivagon�rozt�k, a gyerekek �s az id�sebbek a vagonokban maradtak. Mi kisz�lltunk. Az �llom�st litv�n SS-katon�k vett�k k�r�l, akik g�ppisztolyokkal voltak felfegyverkezve. Azokat a vagonokat, amelyekben a munkak�ptelenek, gyerekek �s id�sek maradtak, lez�rt�k �s tov�bbir�ny�tott�k. Hogy hov�, �s hogy mi t�rt�nt vel�k, nem tudjuk.

Egy SS-szakaszvezet� vette �t a parancsnoks�got az �llom�son, aki azt mondta nek�nk, hossz� �t �ll el�tt�nk. Aki a csomagj�t mag�val akarja vinni, megteheti. Aki �gy gondolja, hogy nem tudja a csomagj�t maga cipelni, felteheti egy teheraut�ra, a csomagok biztosan meg fognak �rkezni. T�rsaim egy r�sze csomagj�t mag�val vitte, m�g a m�sik r�sze kocsira rakta. Mindj�rt a v�ros m�g�tt egy gy�rat l�ttunk "Bekleidungswerke" felirattal. A gy�r udvar�n vagy 1000 ember �llt sorban, piszkos, cs�kos fegyencruh�ban, szemmel l�that�an eb�dre v�rtak. Ez a l�tv�ny - minthogy felismert�k, hogy zsid�k �llnak el�tt�nk - nem volt rem�nykelt�. Egy dombtet�r�l megpillantottuk Majdanek barakkt�bor�t, amelyet 3 m�ter magas dr�tker�t�s vett k�r�l.

Alig l�ptem be a l�gerbe, megpillantottam a nagyszombati Maco Winklert, aki felvil�gos�tott arr�l, hogy itt elveszik csomagjainkat �s a ruh�inkat. K�r�l�tt�nk m�r kor�bban �rkezett szlov�k zsid�k �lltak, rongyos rabruh�kban, lekopasz�tva, mez�tl�b vagy facip�kben, er�sen feldagadt l�bakkal. �lelmiszert �s m�s csek�lys�geket koldultak t�l�nk. Amit csak tudtunk, odaatuk nekik, tudva, hogy mindezt �gyis el fogj�k venni t�l�nk. Az anyagrakt�rba vittek benn�nket, ahol t�nyleg mindent le kellett adnunk. Onnan fut�l�p�sben egy m�sik barakkba hajtottak benn�nket, ahol teljesen le kellett vetk�zn�nk, leny�rtak �s lekopasz�tottak benn�nket. Ut�na rabruh�t, fels� �s als� ruhanem�t, facip�t kaptunk, valamint egy sapk�t.

Engem az �gynevezett II. munkat�borba osztottak be. A teljes l�ger 3 munkar�szlegb�l �llt, melyeket dr�tker�t�s v�lasztott el egym�st�l. A II. munkar�szlegben szlov�k �s cseh zsid�kat helyeztek el. K�t napon kereszt�l kiz�r�lag arra oktattak, hogyan kell sapk�nkat k�sz�n�shez emelni, ha egy n�mettel tal�lkozunk. Ezenk�v�l szakad� es�ben �r�k hosszat v�geztettek vel�nk sorakoz�si gyakorlatokat.

A barakkok berendez�se teljesen eredeti volt. Itt csak h�rom egym�sra �ll�tott, nagyon hossz� asztal volt. Az asztalok alatt �s felett fek�dtek a foglyok.

Reggelire levest kaptunk. Ez azonban olyan s�r� volt, hogy k�zzel kellett megenn�nk. Eb�dre szint�n levest kaptunk, este �gynevezett te�t 30 dekagramm �lvezhetetlen keny�rrel, 2-3 deka rossz lekv�rral vagy m�zs�rral, term�szetesen a lehet� legsil�nyabb min�s�gben.

Az els� napokban mindenekel�tt a t�bori himnuszt kellett megtanulnunk. �r�kon �t kellett �llnunk �s �nekeln�nk:

Aus ganz Europa kamen
Wir Juden nach Lublin
Viel Arbeit gibt zu leisten
Und dies ist der Beginn.
 
Um diese Pflicht zu leisten
Vergiss Vergangenheit,
Denn in der Pflichterf�llung
Liegt die Gemeinsamkeit.
 
Drum r�stig an die Arbeit
Ein jeder halte mit
Gemeinsam wollen wir schaffen
Im gleichen Arbeitschritt.
 
Nicht alle wollen begreifen
Wozu in Reihen wir stehen
Die m�ssen wir dann zwingen
Dies alles zu verstehen.
 
Die neue Zeit muss alle
Uns alle stets belehren,
Dass wir schon nur der Arbeit,
Der Arbeit angeh�ren.
 
Drum r�stig an die Arbeit
Ein jeder halte mit,
Gemeinsam wollen wir schaffen
In gleichen Arbeitsschritt.(1)

Az I. munkar�szlegben szlov�k zsid�kat helyeztek el, a II. munkar�szlegben szlov�k �s cseh zsid�kat, a III. munkar�szlegben partiz�nokat. A IV. �s V. munkar�szleget az I. �s II. munkar�szlegben l�v� zsid�k �p�tett�k.

A III. munkar�szleg partiz�njait barakkba z�rt�k, �k nem dolgoztak, barakkjaikat nem hagyhatt�k el. Az �telt a barakkajt�k el� dobt�k, onnan kellett nekik �sszeszedni�k. Az �r�k nem mertek a k�zel�kbe menni, �s gyakran l�ttek k�z�j�k. T�lzs�folt barakkjaikban t�meg�vel haltak meg.

A "k�p�k" birodalmi n�metek �s csehek voltak. Az el�bbiek �ltal�ban brut�lisak voltak, a csehek seg�tettek, ahol csak tudtak. A l�ger fel�gyel�je egy holicsi cig�ny volt, akit Galbavynak h�vtak, helyettese, egy Mittler(2) nev� szeredi zsid�, aki ezt a tiszts�get brutalit�s�nak �s beteges k�nz�si hajlam�nak k�sz�nhette. Hatalmi poz�ci�j�t arra haszn�lta fel, hogy a m�r am�gy is s�lyosan s�jtott zsid�kat m�g jobban k�nozza. Hacsak gonoszat tehetett, nem mulasztotta el.

Az esti parancsfelolvas�skor az SS-katon�k b�ntalmaztak benn�nket. �r�k hosszat �lltunk, �s a neh�z napi munka ut�n a himnuszt kellett �nekeln�nk. A dalt egy �reg zsid� karmester, az ostoraikat �s botjaikat s�r�n haszn�l� SS-leg�nyek hahot�ja k�zben, egy k�zeli h�z tetej�r�l dirig�lta.

Eckstein szeredi rabbi tragikus m�don pusztult el. Egy este k�sve �rkezett a parancsfelolvas�sra, mivel er�s hasmen�se miatt WC-n volt. A szakaszvezet� parancs�ra k�tszer fejjel lefel� m�lyen belel�gatt�k a WC ny�l�s�ba, ut�na hideg v�zzel lelocsolt�k, majd agyonl�tt�k.

Az els� �s a m�sodik munkar�szleg k�z�tt �llt a kremat�rium. Itt �gett�k el a hull�kat. A hal�loz�si sz�m munkaszakaszonk�nt, kezdetben 6-8000 szem�leys l�tsz�m mellett, kb. 30-at tett ki naponta. Ez a sz�m r�videsen 5-6-szoros�ra emelkedett. K�s�bb ism�tl�dtek esetek, hogy a betegszob�b�l 11-12 beteget a kremat�riumba vittek, ahonnan ezek t�bb� nem t�rtek vissza. A kremat�rium elektromos �rammal m�k�d�tt, �s orosz foglyok kezelt�k. Nemcsak az ell�t�s �s a b�n�sm�d, de az �ltal�nos hig�niai viszonyok is nagyon rosszak voltak. Pl. egy �jfajta daganatos l�bbetegs�g is fell�pett : Az embereknek megdagadt a l�buk, �s nem tudt�k mozd�tani. Ezek k�z�l mind t�bbet �s t�bbet vittek a kremat�riumba, ahol el�ttem ismeretlen m�don meggyilkolt�k �ket. Mikor azut�n 1942. j�nius 26-�n 70-re sz�llott a szerencs�tlenek sz�ma, elhat�roztam, hogy kihaszn�lom az �ppen k�n�lkoz� alkalmat, �s �nk�nt Birkenauba t�rt�n� �thelyez�semet fogom k�rni.

1942. j�nius 27-�n leadtam rabruh�imat, helyett�k civil ruh�t kaptam, s egy transzporttal Auschwitzba utaztam. Z�rt vas�ti teherkocsikban, v�z �s �lelem n�lk�l utaztunk 48 �r�n kereszt�l, m�g v�gre f�lholtan meg�rkezt�nk Auschwitzba. Az auschwitzi t�bor bej�rat�n�l az "Arbeit macht frei" felirat k�sz�nt�tt. A tiszta udvar, a t�gla�p�letek �s a z�ld f�, a primit�v, piszkos lublini barakkok ut�n j� benyom�st tettek r�m. �gy gondoltuk, hogy j� cser�t csin�ltunk. Meg�rkez�s�nk ut�n egy pinc�be vezettek, ahol te�t �s kenyeret kaptunk. R�viddel k�s�bb leny�rtak benn�nket, ruh�inkat a lublinihoz hasonl� rabruh�kra cser�lt�k ki, �s miut�n szem�lyi adatainkat is felvett�k, fogolysz�mainkat a bal csukl�ra tetov�lt�k, s �gy az auschwitzi koncentr�ci�s t�bor szab�lyos "politikai foglyai" lett�nk.

Lak�hely�l a 17. sz�m� blokkot jel�lt�k ki sz�munkra, ahol a f�ld�n h�ltunk. A szomsz�dos h�zsorban, amely azonban t�l�nk egy fallal volt elv�lasztva, azok a szlov�kiak l�nyok voltak elsz�ll�solva, akiket 1942 m�rcius�ban �s �prilis�ban deport�ltak Szlov�ki�b�l.

A "Buna" gy�rtelep kiterjedt �p�tkez�s�re vittek benn�nket dolgozni. Hajnali 3-kor kellett munk�ba menni. Eb�dre krumpli- vagy r�pelevest kaptunk, vacsor�ra 30 deka kenyeret. Munka k�zben kegyetlen�l vertek benn�nket. Mivel a munkahely�nk a nagy �rz�n�n k�v�lre esett, a ter�letet 10X10 m�teres n�gyzetekre osztott�k. Minden n�gyzetet egy SS-katona �rz�tt. Ha valaki munka k�zben �tl�pte e n�gyzetet, el�zetes figyelmeztet�s n�lk�l, "sz�k�s k�zben" agyonl�tt�k. Gyakran megt�rt�nt, hogy egy SS-katona megparancsolta a fogolynak, hogy egy n�gyzeten k�v�l l�v� t�rgyat vigyen oda neki. Ha a fogoly engedelmeskedett, akkor az SS-katona lel�tte. A munka rendk�v�l neh�z volt. Amikor engem oda beosztottak, k�r�lbel�l 3000 ember dolgozott ott, k�z�l�k 2000 szlov�kiai zsid�.

N�h�ny heti k�nz� munka ut�n f�lelmetes ki�t�ses t�fusz j�rv�ny �t�tt ki a t�borban. A legyeng�lt foglyok sz�z�val hullottak el. A t�bort lez�rt�k, �s a Buna �p�tkez�st besz�ntett�k. Azokat, akik munkahely�k�n m�g �letben maradtak, 1942 j�lius v�g�vel kavicsb�ny�ba k�ldt�k, munk�ra. A munka itt, ha lehet, m�g nehezebb volt. V�letlen�l tudom�somra jutott, hogy a "takar�t�kommand�kn�l" munkahelyek �r�ltek meg. Jelentkeztem, �s be is osztottak.

A "takar�t�kommand�ban" 100 fogoly dolgozott, kiv�tel n�lk�l zsid�k. A l�ger egy teljesen elk�l�n�tett r�sz�ben dolgoztunk. Nagy h�tizs�kokb�l, kofferekb�l �s m�s csomagokb�l hatalmas b�r�nd�kbe vagy k�l�n rakt�rakba kellett v�logatnunk a k�l�nb�z� t�rgyakat fajt�juk szerint. �gy p�ld�ul voltak ott f�s�kkel, t�kr�kkel, cukorral, konzervekkel, csokol�d�val, gy�gyszerekkel megt�lt�tt b�r�nd�k is. Az �gynem�t�rgyakkal megrakott koffereket tartalmuk szerint elrakt�roztuk. A ruh�kat �s a feh�rnem�ket egy nagy barakkba hordtuk, ahol szlov�k zsid� l�nyok oszt�lyozt�k �s csomagolt�k ezeket. Ezeket a text�li�kat azt�n bevagon�rozt�k, �s (valahov�) elk�ldt�k. A haszn�lhatatlan ruh�kat egy memeli textilgy�rba k�ldt�k, a haszn�lhat�kat egy berlini j�t�konys�gi egyes�letbe. Az �rt�kt�rgyakat, p�nzt, aranyat, valut�t �s dr�gak�veket a politikai oszt�lynak kellett �tadni. Az �rt�kt�rgyak nagy r�sz�t az SS-fel�gyel� vagy a kiv�logat�sn�l dolgoz� foglyok ellopt�k. Ennek a munk�nak a vezet�je, a ma m�r szakembernek tekintett Adalbert Davidovics volt Igl�b�l. � kapta meg ezt a tiszts�get. A munkacsoport vezet�je Wikleff SS Sturmscharf�hrer volt, egy durva �s brut�lis ember, aki a l�nyokat is gyakran verte. A l�nyok Birkenaub�l j�ttek munk�ra. Az ott uralkod� �llapotokr�l hallatlan dolgokat mes�ltek. Vert�k �s k�nozt�k �ket. A hal�loz�si ar�nysz�m nagyobb volt k�z�tt�k, mint a f�rfiak k�z�tt. Hetenk�nt k�tszer volt szelekci�. Minden nap �j l�nyok j�ttek munk�ba azok helyett, akiket k�zben szelekt�ltak, vagy m�s m�don haltak meg.

A takar�t�kommand�n�l megszerzett viszonylag k�nyelmes beoszt�somat r�viddel k�s�bb elvesztettem, s b�ntet�sb�l Birkenauba helyeztek �t, ahol 1,5 �vet t�lt�ttem. 1944. �prilis 7-�n t�rsammal egy�tt siker�lt megsz�kn�m.

--------------------------------------------------------------------------------

(1) A Bajtay P�ter �ltal k�z�lt nyersford�t�s:
Eg�sz Eur�p�b�l j�tt�nk
Mi zsid�k Lublinba
Sok munk�t kell v�gezn�nk
S ez csak a kezdet
 
Hogy k�teless�ged teljes�tsd
Feledd el a m�ltat
Mivel a k�teless�gteljes�t�sben
Van a k�z�ss�g ereje
 
Ez�rt fogd meg a munka v�g�t
Mindenki egy�tt
K�z�sen akarunk termelni
Azonos munkal�p�sben
 
Nem mindenki akarja meg�rteni,
mi�rt is �llunk a sorban
Ezeket k�nyszer�ten�nk kell
Mindezt meg�rteni
 
Az �j id�k mindenkit
Mindannyiunkat meg kell hogy tan�tson
Hogy mi most m�r a munk��
A munk�� vagyunk
 
Ez�rt fogd meg a munka v�g�t
Mindenki egy�tt
K�z�sen akarunk termelni
Azonos munkal�p�sben