Breszt-Litovszkt�l Szt�lingr�dig "1941. j�nius 22-�n a n�met-szovjet hat�ron a hat�r�r�k tisztelegtek egym�snak. Ezut�n viszont h�traarc helyett a n�met hat�r�r�k sz� n�lk�l lel�tt�k orosz koll�g�ikat." Egy legenda szerint �gy indult meg a hadt�rt�nelem legnagyobb �ltal�nos t�mad�sa. Persze ebben nem sok igazs�g van. A t�nyek: 3050000 katona, 600 ezer g�pj�rm�, 3350 p�nc�lozott harcj�rm�, 7184 t�z�rs�gi l�veg, 625 ezer l� �s 1830 rep�l�g�p indult Kelet fel�. Az offenz�v�t hajnali 3 �ra 15 perckor komoly, 45 perces t�z�rs�gi t�z vezette be, a Luftwaffe csap�saival kieg�sz�tve. A V�r�s Hadsereg alig reag�lt. A Wehrmacht nem volt alkalmas egy hosszabb h�bor�ra, de a meglepet�s teljes volt. A szovjet vezet�k tehetetlen�l v�rt�k Szt�lin utas�t�sait - m�r aki hitt a be�rkez� jelent�seknek. Szt�lin teljesen megzavarodott. Sejtelme sem volt, mit tegyen. Nem akarta elhinni, hogy elkezd�d�tt a h�bor�. El�z� este �zenetet k�ld�tt parancsnokainak: "1941. j�nius 22-23-�n n�met t�mad�sok v�rhat�ak a Leningr�di, a Balti, a Nyugati, a Kijevi K�l�nleges, valamint az Odesszai Katonai K�rzet ellen. Er�ink feladata az, hogy ne reag�ljanak a provok�ci�kra, mely tov�bb bonyol�thatja a helyzetet. Ugyanakkor a csapatoknak... teljes harck�sz�lts�gben kell lenni, hogy felk�sz�ljenek a n�metek �s sz�vets�geseik meglepet�sszer� t�mad�s�ra." No comment. Ennek a hat�rozatlans�gnak k�sz�nhet�en a Blitzkrieg eleinte m�k�d�tt. A szovjet l�gier� nagy r�sze a f�ld�n megsemmis�lt - ahogy ez k�t �vvel kor�ban a lengyelekkel is t�rt�nt. T�bb szovjet katlanba z�rtak, �s felmorzsolt�k �ket. A hadifogs�gba esett orosz katon�k sz�ma sz�zezrekre r�gott. El�sz�r �gy l�tszott, hogy a hadj�rat s�tagalopp, �s t�nyleg v�ge lesz hat h�t alatt. Most nem l�tszott jelent�snek az az id�vesztes�g, amely a balk�ni esem�nyek miatt cs�szott be a tervekbe. A "munk�sok �s parasztok V�r�s Hadserege" sz�mszer�leg igen er�s volt. Pap�ron. 151 gyalogoshadoszt�ly, 32 lovashadoszt�ly, �s t�bb mint 12 ezer p�nc�los alkotta! Csakhogy a harmincas �vekbeli tisztogat�sok miatt a tapasztalt vezet�k hi�nyoztak. A harc�szati �s had�szati elvek elavultak voltak, �s jobb�ra kimer�ltek a "v�dekezni minden �ron" �s "egy l�p�st sem h�tra" doktr�n�kban. A Szovjet Fegyveres Er�k F�parancsnoks�ga, a Sztavka is p�nikba esett. M�r felmer�lt az a gondolat is, hogy a balti �llamok, Belorusszia �s Ukrajna �tenged�se fej�ben b�k�t k�rnek. Ezt gyorsan elvetett�k, de komoly haditerv nem sz�letett. A n�metek azonban sok mindennel nem sz�moltak. Figyelmen k�v�l hagyt�k az oroszok tartal�kait mind emberben, mind nyersanyagban, mind haditechnikai potenci�lban. Sejtelm�k sem volt az orosz katona fanatikus ellen�ll�s�r�l. A legrosszabb pedig: nem ismert�k az orosz telet! Igaz, esz�kbe sem jutott, hogy t�len m�g folyik majd a h�bor�. S nem vett�k figyelembe azt sem, hogy eszk�zeik �s tartal�kaik nem �llnak ar�nyban a kit�z�tt c�lokkal. Egy n�met tiszt a feles�g�nek �rta: "Komolyan al�becs�lt�k az oroszokat, a ter�let kiterjed�s�t �s az �ghajlatot... ez a val�s�g kegyetlen bossz�ja". A k�r�lm�nyek A ny�ri h�bor� sem volt k�nyelmes cserk�szt�ra. H�s�g, fojtogat� por keser�tette a h�d�t�k �let�t. A f�ldutak pora mindenhov� behatolt, t�nkretette a fegyvereket. A kezdeti id�szakban a lakoss�g enyh�tette a gondokat: �lelemmel, inform�ci�kkal l�tt�k el a "felszabad�t�" n�met hadsereget. Szt�lin alattval�ik�nt annyi s�lyos t�lkap�st szenvedtek el, hogy a hitleri csapatokban megv�lt�t l�ttak. Addig, am�g az ostoba �s b�n�s nemzetiszocialista eszm�kt�l elvakult SS-katon�k meg nem kezdt�k m�sz�rl�saikat az "untermensch"-k�nt len�zett szl�v lakoss�g k�r�ben. Ezekb�l kivette r�sz�t a Wehrmacht is, �s ezzel az igazolhatatlan magatart�ssal a n�metek magukra szabad�tott�k az ellen�ll�s �s a partiz�nh�bor� �sszes borzalm�t. Ehhez j�rult m�g a hadifoglyok legyilkol�sa is. A szovjet katona fanatizmus�t ez id�zte el�: tudta, a megad�s a hal�llal egyenl�. Ez�rt azt�n ink�bb kitartottak a v�gs�kig. Szt�lin - miut�n �sszeszedte mag�t a t�mad�s okozta sokk elm�lt�val - r��bredt erre, �s a hazafiass�g h�rjait kezdte pengetni. Egy szovjet f�tiszt �gy fogalmazta meg az orosz harcosok lelki�llapot�t: "K�t dikt�tor k�z�tt v�laszthattunk - Hitler vagy Szt�lin -, �s mi az oroszul besz�l�t v�lasztottuk". Az orosz n�p teh�t felsorakozott a hadsereg m�g�. Fiatal l�nyok ragadtak fegyvert, munk�sok rohamoztak a katon�k mellett. A n�met sikerek eleinte �t�t�ek voltak. J�lius 16-ra a Breszt-Litovszk fel�l �rkez� Guderian �s Hoth beker�tette Szmolenszket, Leningr�dot pedig von Leeb "�szak" hadseregcsoportja a finnekkel (akikre Szt�lin sikertelen megel�z� csap�st m�rt) k�z�sen beker�tette, �s ostromolni kezdte. (Ezen a szakaszon nem haladtak enn�l tov�bb sosem.) Heinz Guderian Szmolenszk ut�n Moszkva fel� tekintett... �s ekkor a "D�l" hadseregcsoport ellen�ll�sba �tk�z�tt, el�remozg�sa lelassult. Hitler elk�vette els� taktikai hib�j�t a keleti fronton: a Moszkva fel� halad� "K�z�p" hadseregcsoportot kett�osztotta, �s fel�t Kijev fel� rendelte, meggyors�tand� az ott kialakult katlan felsz�mol�s�t. Ezzel kock�ra tette Moszkva 1941-es bev�tel�t. Nem l�tta �t, hogy a f�v�ros elest�vel Ukrajna �s Leningr�d is a kez�be ker�lhet. R�vidt�v� el�ny�k�rt fel�ldozta a nagyobb t�vlatokat jelent� gy�zelmet. Mire azonban a seg�ts�g meg�rkezett volna, a "D�l" hadseregcsoport egyed�l is v�gzett az ellen�ll�ssal. A kiseg�t� csapatok �jra a f�v�ros fel� indultak. Megkezd�d�tt a T�jfun hadm�velet. Mivel Ukrajna imm�r n�met k�zen volt, Leningr�d pedig be volt ker�tve, az akci� sikerrel kecsegtetett. Eddigre azonban �rt�kes heteket vesztettek..., v�gzetes heteket. A j�rm�vek elhaszn�l�dtak, a vas�t helyre�ll�t�sa nem siker�lt. A Moszkva elleni t�mad�s r�ad�sul a s�rba ragadt. Ez volt a Raszputyica, az �ttalan id�szak. Az oroszok ismert�k ezt �s felk�sz�ltek r�. A n�met j�rm�vek viszont tehetetlennek bizonyultak. Az �kr�k �s lovak ereje t�bbet �rt minden motorn�l. Minden �sszel �s tavasszal bek�sz�nt�tt a Raszputyica. Mikor 1941 v�g�n a f�ld �jra j�rhat�v� v�lt, az m�r a fagynak volt k�sz�nhet�. Bek�sz�nt�tt a t�l, s a n�met katon�k felszerel�s�b�l hi�nyzott a t�li ruh�zat, az olaj megfagyott a 40 fokos hidegben. December 5-re a t�mad�s teljesen kifulladt. Probl�m�t okozott a nagy t�vols�g, �s az utak �llapota is. Az el�ret�r� p�nc�losok m�g jobban t�nkretett�k az am�gy is rossz min�s�g� utakat. A gyalogs�g nem tudott l�p�st tartani a harckocsikkal. Sok er�t lek�t�tt a megsz�llt ter�letek pacifik�l�sa is. Felszerel�s Az oroszok minden k�pzetlens�g�k ellen�re fel tudt�k tal�lni magukat. F�leg a terep ismerete ny�jtott el�nyt. Na �s persze az �j T-34-es harckocsik. Ezek meglept�k a n�meteket, hiszen minden akkori n�met tankot fel�lm�ltak. A t�l pedig kellemetlen technikai meglepet�st okozott a n�meteknek: a prec�z fegyverek szorultak, elakadtak. Az �t�szegek elrepedtek a fagyt�l, a l�vegek helyretol� mechanizmus�ban megfagyott a folyad�k. A n�met hadsereg szinte fegyvertelen maradt. Az oroszok ig�nytelenebb fegyverei azonban kifog�stalanul m�k�dtek sz�ls�s�ges k�r�lm�nyek k�z�tt is. A t�li harcok idej�n sok n�met cser�lte le fegyver�t a halott oroszok�ra. A katon�k lassan alkalmazkodtak az �j k�r�lm�nyekhez. Megtanult�k, hogy t�len keszty� n�lk�l f�mt�rgyhoz �rni kock�zatos. T�bben b�lelt�k ki csizm�jukat �js�gpap�rral. Ez persze csak addig seg�tett, am�g a l�bbeli be nem �zott. A legt�bben ellest�k a helyiek �letm�dj�t, �s ez seg�tette �ket a t�l�l�sben. S ha m�s �t nem volt, fegyverrel szereztek ruh�t a lakoss�gt�l. A hidegt�l esz�ket vesztett katon�kt�l ekkor m�r rettegtek �s undorodtak a helybeliek. Ellent�mad�s December 6-�n az oroszok kezdtek ellent�mad�sokba. A V�r�s L�gier� akt�v maradt, m�g az id�j�r�s a Luftwaff�t sz�gezte a f�ldh�z. 1400 n�met g�p semmis�lt meg, nagy r�sz�k a f�ld�n. Leningr�d kor�bbi v�d�je, Georgij Zsukov t�bornok l�tta a n�metek gyenges�geit. Ezenk�v�l harminc mongol hadoszt�ly �rkezett be Szib�ri�b�l. F�lmilli� v�r�skatona indult rohamra. A T-34-es harckocsik egyre nagyobb sz�mban �lltak rendelkez�sre. A n�met vonal sz�tesett, Hitler k�nytelen volt enged�lyezni a "s�ndiszn��ll�sok" ki�p�t�s�t. H�sies v�dekez�ssel ugyan siker�lt ezeket a l�k�seket meg�ll�tani, de v�szesen fogyott a l�szer, az �zemanyag, �s a katon�k ellen�ll�sa a hideggel szemben. Mindennaposak voltak a harcok k�ssel, �s�val, embertelen k�r�lm�nyek k�z�tt. A m�sodik, janu�r eleji t�mad�s vesz�lytelenebb volt: Szt�lin is elk�vette azt a hib�t, hogy t�l nagy c�lokat t�z�tt ki csapatai el�, ez�rt a v�rt siker elmaradt. Leningr�dn�l sem volt jobb a n�metek helyzete: Zsukov vezet�s�vel meg�ll�tott�k �ket, s Hitler a v�ros ki�heztet�s�vel pr�b�lt eredm�nyt el�rni - sikertelen�l. A t�li orosz t�mad�s katlanba z�rta az ostroml�kat! Ekkor m�g siker�lt l�gi �ton ell�tni a csapatokat a tavaszi felment�sig. Egy �v m�lva, Szt�lingr�dn�l m�r ez nem volt lehets�ges. A n�metek k�z�l, aki meg�rte a tavaszt, az meg is kapta a "Fagyott h�s �rdemrendet". A m�rleg sz�rny� volt: majdnem egymilli� �ldozat n�met oldalon, �s nagysz�m� felszerel�s elveszt�se. 4200 harckocsi, �s 100 ezer j�rm� ker�lt vesztes�glist�ra. A szovjet vesztes�gek: hatmilli� halott, h�rommilli� fogoly, 21 ezer harckocsi. A szovjet t�mad�soknak csak 1942 m�jus�ban szakadt v�ge. A Wehrmacht fell�legezhetett - nem sok�ig. A K�k hadm�velet Hitler 1942-ben �j t�mad�st tervezett. Mivel m�r hadban �llt az Egyes�lt �llamok is, Hitler el�tt felk�dl�tt a t�bbfrontos h�bor� r�mk�pe. Ellenfeleivel egyenk�nt kell v�geznie - ezt tudta. Akivel pedig legink�bb v�gezni akart, az a Szovjetuni� volt. A k�zvetlen c�l ez�ttal sem Moszkva. Hitler tiszt�ban volt az olaj fontoss�g�val, a f�v�ros �rt�k�t pedig al�becs�lte. Baku adta a Szovjetuni� olajtermel�s�nek 80 %-�t. Ha ezt siker�lt volna elfoglalni, a V�r�s Hadsereg �zemanyag n�lk�l marad, �s megb�nul. N�metorsz�g pedig kitarthat Angli�val �s Amerik�val szemben. Ezalatt jav�ban folyt Rommel afrikai hadj�rata, s hi�ba volt az "m�sodlagos hadsz�nt�r", a F�hrer nem feledkezett meg teljesen r�la. Nagyszab�s� hadm�velettel akart: kijutni a Kauk�zushoz, elfoglalni az ottani olajmez�ket. T�r�korsz�g alighanem feladn� semlegess�g�t, �s a Wehrmacht kijutna a K�zel-Keletre, s ha Rommel sikerrel j�r, serege egyes�lhetne a "D�l" hadseregcsoporttal. Hi�ba, ha egyszer sokat akar a szarka... Az elgondol�s a "Fall Blau" (K�k eset) fed�nevet kapta. Mivel a Sztavka m�g mindig �rz�kelhet�en Moszkva v�delm�re koncentr�lt, nem is t�nt lehetetlennek a Donyec-medence elfoglal�sa, a Volga - mint v�zi �t - lez�r�sa, majd a kauk�zusi olajmez�k birodalomhoz csatol�sa. Gondos el�k�sz�t�s eset�n, esetleg. Hitler azonban elmer�lt a r�szletekben, �s mindent szem�lyesen akart ir�ny�tani. A legnagyobb baj az volt, hogy a napi esem�nyek k�vet�se helyett ink�bb a saj�t v�gyaira �s intu�ci�ira hallgatott. A t�mad�st von Weichs 2. hadserege �s 4. p�nc�loshadserege vezette volna. Ez az er� Kurszkt�l d�lre indul meg. T�le d�lre Friedrich von Paulus 6. hadserege t�mad. A c�l: beker�teni a megindul�si k�rzetn�l l�v� orosz csapatokat. A konkr�t terv eddig tartott - a t�bbit, gondolta a F�hrer - majd megl�tj�k. A szovjetek ugyanitt szint�n t�madni akartak. Harkov visszafoglal�sa volt a c�l. A t�mad�s pont belefutott a szint�n t�mad�sra k�sz�l� 6. hadseregbe. Paulusnak a Fridericus hadm�veletben kellett volna a harkovi szovjet er�ket megsemmis�teni. Most azonban vissza kellett vonulnia. �gy t�nt, Tyimosenko marsall gy�zelmet aratott, �s meghi�s�totta a Blau elgondol�s v�grehajt�s�t. Kezdeti siker�t azonban a szovjet vezet� nem akn�zta ki - a n�metek pedig csak erre v�rtak. Az 1. p�nc�loshadsereg les�jtott, �s sz�tverte a szovjetek d�li sz�rny�t. Erre a 6. szovjet hadsereg szembefordult vele, ezzel viszont Paulus el�tt v�lt szabadd� az �t. A beker�t�shez sz�ks�ge utat m�r a 6. n�met hadsereg tette meg. M�jus 28-ra a harkovi katlan bez�rult. M�jus nyolcadik�n a Kr�m ellen is t�mad�s indult. Manstein t�bornok vezette ezt a v�llalkoz�st. A T�zokvad�szat hadm�velettel elfoglalta a Kr�m keleti r�sz�t. Itt a v�delmet egy tehets�gtelen politikai biztos, Lev Mehlisz ir�ny�totta. Hozz� nem �rt�s�nek �s rosszindulat�nak k�sz�nhet�en 21 hadoszt�lyt vesz�tett. A n�metek cseleit kiv�l� �tv�ggyal "ette meg". Az evaku�ci� is v�rf�rd�v� alakult. Manstein sz�m�ra lehet�v� v�lt a v�gs�, Szevasztopol elleni Tokhalfog�s hadm�velet megind�t�sa. A v�rost t�bbek k�z�tt l�tte a 48 km l�t�vols�g� vas�ti Dora l�veg is. Nagy vesztes�gek �r�n siker�lt ez a m�velet is, b�r a n�metek 24 ezer katon�t vesz�tettek. A Blau elkezd�dik A Fall Blau j�nius 18-�n elkezd�d�tt. El�tte - ak�r k�t �vvel azel�tt Belgiumban - egy Storch fut�rg�p lezuhant a szovjet vonalak m�g�tt. Az utas, Joachim Reichel �rnagy mag�n�l tartotta a terveket. A pap�rok 24 �ra m�lva Golikov t�bornok kez�ben voltak, Szt�lin azonban megt�veszt�snek tartotta a tervet. � a megt�veszt�sre sz�nt "Kreml" tervet tartotta igazinak. A 4. p�nc�loshadsereg �s a 6. hadsereg j�lius elsej�n majdnem katlanba z�rt�k Sztarij Oszkoln�l a szovjeteket, de azok most vissza tudtak vonulni - a beker�t�s nem siker�lt. A veres�g miatt Golikov lett a b�nbak, de hi�ba k�vette �t posztj�n Rokosszovszkij. A 4. p�nc�loshadsereg �tkelt a Donon. Szt�lin m�g mindig Moszkv�t f�ltette, persze hi�ba. J�lius 9-�n Voronyezs elesett - a K�k eset els� f�zisa n�met sikerrel v�gz�d�tt. Szt�lingr�d jelent�s�ge a k�zleked�si csom�pont szerep�ben rejlett, ekkor m�gsem szerepelt a c�lok k�z�tt. A Kauk�zust Moszkv�val �sszek�t� utakat itt is v�g�rv�nyesen le lehetett volna z�rni. C�ll� k�s�bb v�lt, ideol�giai okok miatt. Nem kell sokat gondolkodni, hogy mi�rt. Ann�l �rdekesebb, hogy az eredeti terv szerint a v�rost�l �szakra (!) kellett volna elv�gni a Volga v�zi �tj�t. A 6. hadsereg �ton volt Szt�lingr�d fel�. A sz�k �temterv nem lett volna tarthat�, ha a Harkovi csata ut�n a szovjetek nem kezdenek h�tr�lni. Elszakad� man�vereiket harckocsikkal t�mogatt�k, hi�ba. A szovjet vezet�s - m�g maga Szt�lin is - tanult az el�z� �v katlancsat�ib�l. Az orosz csapatok nem �lltak meg, hogy a v�gs�kig kitartsanak. Ha a helyzet �gy k�v�nta, visszavonultak. A vesztes�gek ezzel nagym�rt�kben cs�kkentek. �tszervez�sek mindk�t oldalon A Sztavka levonta a szem�lyi konzekvenci�kat is. T�bb t�bornokot lev�ltottak. Mint m�r eml�tett�k, a brjanszki front �l�r�l Golikov vez�rezredest t�vol�tott�k el, hely�re Konsztantyin Konsztantyinovics Rokosszovszkij alt�bornagy ker�lt. Megalak�tott�k a voronyezsi frontot, ennek �l�re a tehets�ges Vatutyin t�bornok ker�lt. Georgij Zsukov t�bornok hangolta �ssze a frontok tev�kenys�g�t. Zsukov kiv�l� k�pess�g� parancsnok volt, aki m�g Szt�lint is meg tudta gy�zni arr�l, hogy minden talpalatnyi f�ld �rtelmetlen v�delme t�bb k�rt okoz a V�r�s Hadseregnek, mint az ellens�gnek. Az �sszef�gg� arcvonal megtart�sa l�nyegesen fontosabb. Ennek k�sz�nhet� a katlancsat�k elker�l�se. Zsukov p�ld�tlan karriert futott be. B�r politikailag nem volt a legjobb k�der, v�gigharcolta a h�bor�t. Leningr�d, Moszkva, Szt�lingr�d, Kurszk v�delm�ben csod�kat tett. Szt�lin nem v�letlen�l k�ldte mindig a legforr�bb helyre. M�v�re a koron�t Berlin elfoglal�s�n�l tette fel. Voronyezs eleste ut�n Hitler ugyanazt a hib�t ism�telte, amelyet egy �vvel azel�tt m�r elk�vetett: megosztotta sereg�t. A D�l hadseregcsoport "A" �s "B" csoportokra tagol�dott imm�r, �s a "B" kapta feladatul a Volga lez�r�s�t. Az "A" feladata a donyeci medence el�z�nl�se, valamint a Batumit�l Bakuig h�z�d� frontot stabiliz�lni. A "B" csoport j�l haladt, �gyhogy Hitler magabiztoss� v�lt, �s tov�bb osztotta a "B" hadseregcsoportot. Is. A 4. p�nc�loshadsereget utas�totta, hogy csatlakozzon a Kauk�zus�rt harcol�khoz, seg�tsen beker�teni az ellen�ll� V�r�s Hadsereget. Ezzel megt�rt a t�mad�s lend�lete. A Wehrmacht �jabb heteket vesztett, �s gyeng�lt. Mire ism�t k�szen �llt minden a folytat�sra, a lend�let elfogyott, a szovjetek pedig m�r k�szen �lltak a fogadtat�sra. A n�met 4. p�nc�los hadsereg a m�g visszavonul� szovjetek m�g�tt el�rte Kalacsot �s Kletszkaj�t. Itt ism�t heves orosz ellen�ll�s bontakozott ki. Az el�renyomul�sban is f�rad� n�metek ezt nem tudt�k let�rni: be kellett v�rni Paulus 6. hadsereg�t. A hadj�rat a d�nt�shez k�zeledett. Hitler kiadta 45. sz. direkt�v�j�t: az "A" hadseregcsoport foglalja el a Fekete-tenger partj�n fekv� kik�t�ket, a "B" pedig induljon a Volga fel�. A c�l: Szt�lingr�d, majd a Kaszpi-tenger partj�n l�v� Asztrah�ny. Hoth 4. p�nc�loshadserege is ekkor kapott parancsot a Szt�lingr�d fel� fordul�sra. Itt diplom�ciai k�zj�t�kra is sor ker�lt. Szt�lin egyre ink�bb s�rgette a "m�sodik front" l�trehoz�s�t nyugati sz�vets�geseit�l. �m hamar kider�lt, hogy ez kivihetetlen. A Sztavka elkeseredve vette tudom�sul, hogy 1942-ben is mag�ra marad. Az egyetlen seg�ts�g a k�lcs�nb�rleti szerz�d�s keret�ben kapott eszk�z�k voltak. Rep�l�g�pek, harckocsik, �s teheraut�k. �rdemes lesz�gezni, hogy a "front" a V�r�s Hadseregben nem az arcvonal fogalma volt. Egy frontba t�bb hadsereg tartozott. Ez�rt legink�bb a n�met hadseregcsoportokhoz lehet �ket szervezetileg hasonl�tani. J�lius 25-re elesett Rosztov, az "A" hadseregcsoport �tkelt a Donon. A foly�t �tl�p� n�met csapatok a kub�ni sztyepp�n tal�lt�k magukat. Groznij, Batumi, Baku, Tbiliszi, Majkop m�g od�bb volt. Egyel�re azonban m�g a szovjet csapatok visszavonul�ban voltak. Megsemmis�tett�k Majkop olajipari l�tes�tm�nyeit, Novocserkasszkot fel is adt�k. Szt�lin szem�lyes parancsa ekkor �rkezett. Eszerint a gy�v�k �s kishit�ek haza�rul�k, ennek megfelel�en azonnal agyonl�vend�k. A parancsnak nem sok t�vlati hat�sa volt. A Rosztovot elfoglal� 1. p�nc�los hadsereget siker�lt ugyan feltart�ztatni, de a t�bbi alakulatot nem. A t�mad�k egyre hevesebb ellen�ll�sba �tk�ztek, iramuk lef�kez�d�tt. Augusztus 8-�n Majkop a n�metek� lett. Ez volt a legkisebb olajmez�, �s az oroszok a "felperzselt f�ld" taktik�t k�vetve, ezt is lerombolva engedt�k �t. Az ut�np�tl�s eddigre kifulladt, �s az utols� nekilend�l�s is csak Mozdokig volt el�g. A cs�cspont - a sz� szoros �rtelm�ben - az volt, hogy Konrad t�bornok hegyivad�szai kit�zt�k a III. Birodalom z�szlaj�t az Elbrusz cs�cs�ra. Ezalatt Paulus serege heves harcok ut�n megl�tta v�gzet�t - Szt�lingr�dot. A t�mad�s lelassul A XIV. p�nc�los hadtest augusztus 23-�n �rte el Szt�lingr�dot. Az els� nagy t�mad�s j�lius 31-�n indult a 4. p�nc�loshadsereg r�sz�r�l. A Volg�ba �ml� Carica foly� elv�lasztotta a 6. hadseregt�l. Ha nem kellett volna az "A" csoport fel� mennie, Paulussal egy�tt Hoth �tt�rhette volna Csujkov 64. hadsereg�nek ellen�ll�s�t. Ez azonban nem t�rt�nt meg. Paulus csak augusztus v�g�re �rte el a Volg�t, Szt�lingr�dt�l �szakra. A szovjetek elsz�nts�g�t mutatta, hogy a 62. hadsereg munk�smil�ci�kkal �s a Dzserzsinszkij-traktorgy�rban �ppen elk�sz�lt, m�g festetlen harckocsikkal megt�madta a 6. hadsereget. Ez a k�s�rlet ugyan �sszeomlott, de a n�metek egyre nehezebben haladtak. Von Richthofen vez�rezredes Luftflotte 4-e, a 4. l�giflotta bombaz�port k�ld�tt a v�rosra. Az ellen�ll�s m�gsem t�rt le, s�t a romok kiv�l� fedez�ket k�n�ltak a k�s�bbiekben a v�d�knek. Szt�lin megint t�mad�st akart l�tni. Ennek csak az lett az eredm�nye, hogy a szt�lingr�di front s�lyos vesztes�geket szenvedett, �s v�gre kapcsolat j�tt l�tre a 6. �s a 4. n�met hadseregek k�z�tt. A t�mad�k el�rt�k a Volg�t, de a nagy pr�ba m�g h�travolt. Szt�lingr�d - t�jk�p csata el�tt 1941-ben Szt�lingr�dban 300 ezer ember lakott. A szt�lini iparos�t�snak k�sz�nhet�en n�tt hatalmasra. A v�ros alakja �s fekv�se miatt ide�lis volt fel�rl� csata v�v�s�ra. Megker�lni a Volga miatt nem lehetett, �s alakja - 40 km hossz�s�g a foly� ment�n, �s mind�ssze 8 km sz�less�g - sem tette lehet�v� a n�metek sz�m�ra katlan kialak�t�s�t. Maradt a front�lis harc. A v�rost a Mamajev-kurg�n uralta. Ez az �si tat�r s�rdomb volt az a pont, ahonnan a v�rost be lehetett l�tni, ez�rt kiemelt szerepe volt a k�zdelemben. A v�ros �szaki r�sz�n �llt a Dzserzsinszkij-traktorgy�r, a Barik�dok L�szergy�r, a szilik�t�zem, �s a V�r�s Okt�ber Ac�lm�vek. Ezek�rt is elkeseredett harc folyt. A gy�rak k�rny�k�n a munk�sok lak�telepei ter�ltek el. Ezek j�l v�dhet�ek voltak. A v�ros d�li r�sz�n csordog�lt a Carica, amely az 1. sz. p�lyaudvarn�l �ml�tt a Volg�ba. Itt a 4. p�nc�loshadsereg Sumilov t�bornok 64. hadsereg�vel, �szakon pedig Paulussal Csujkov n�zett szembe, imm�r a 62. hadsereg �l�n. Felg�rd�l a f�gg�ny A v�ros elleni t�mad�s szeptember 14-�n �jult er�vel indult meg. A Carica d�li partj�n t�rt el�re egy nagy egys�g azzal a c�llal, hogy beker�tse a szovjet 62. hadsereget. Ezut�n le akart�k rombolni a szovjetek Volga-parti �trak�si k�rzet�t. Ha ez siker�l, a 62. hadsereg kiszolg�ltatott� v�lik. D�lut�nra megsemmis�lt Csujkov vezet�si pontja a Mamajev-kurg�non. Csujkov utols� tartal�k�t vetette be, egy 19 harckocsib�l �ll� dand�rt. T�j�koztatta parancsnok�t, Andrej Jerjemenko vez�rezredest, hogy �jabb tartal�kok n�lk�l rem�nytelen a harc folytat�sa. S�t�ted�skor Alekszandr Rogyimcev vez�r�rnagy 13. g�rdahadoszt�lya a Volga keleti partj�n volt. A 10 ezer f�b�l �ll� egys�g �tkelt a foly�n, hogy visszafoglalja a Mamajev-kurg�nt �s az 1. sz. p�lyaudvart. Az els� �sszecsap�sok ut�n a g�rdahadoszt�ly be�sta mag�t a p�lyaudvarn�l, �s visszavette a kurg�n d�lkeleti lejt�j�t. M�snap hajnalban a n�metek �jra t�madtak. A p�lyaudvar 15 alkalommal cser�lt gazd�t. Napok alatt a 10 ezer f�s g�rdahadoszt�ly 2700 f�re olvadt. A v�delem m�gis kitartott. A Mamajev-kurg�n volt a legfontosabb pont. Csujkov ellent�mad�sai lef�kezt�k a n�meteket. 20-�ra a t�mad�s meg�llt. A kurg�n a k�t f�l k�z�tt emelkedett. Egyik�k sem mondhatta mag��nak. Pokoli huzavona kezd�d�tt a meggyeng�lt n�metek �s az �jabb er�s�t�seket kap� V�r�s Hadsereg k�z�tt. A 4. p�nc�loshadsereg c�lja a Volga volt, hogy elv�gja egym�st�l Csujkov 62. �s Sumilov 64. hadsereg�t. A t�rs�get egy beton gabonasil� �p�lete uralta, itt ez ker�lt a harcok k�z�ppontj�ba. T�bb napon �t tartotta 30 tenger�szgyalogos �s 20 g�rdista a n�met hadoszt�lyokkal szemben az �p�tm�nyt, de a h�siess�g ellen�re a Wehrmacht 22-�n bevette. V�g�l a 64. hadsereg megh�tr�lt, �s Csujkov elszigetel�d�tt. A Mamajev-kurg�n n�met k�zre ker�lt. Szob�r�l szob�ra folyt a k�zdelem pisztollyal, k�zigr�n�ttal, rohamk�ssel, vagy gyalogs�gi �s�val, esetleg puszta k�zzel. Minden m�ter�rt meg kellet k�zdeni. Csujkov t�bornok 62. hadserege minden �p�let�rt magas �rat fizettetett a n�metekkel. A v�d�k fanatikusan harcoltak. Ann�l is ink�bb, mert m�s v�laszt�suk nemigen volt. Szt�lin �s t�rzse nem csup�n szavakban buzd�tott�k katon�ikat. A komissz�rok a megh�tr�l� "�rul�kat" egyszer�en agyonl�tt�k. Az NKVD emberei nemegyszer k�vett�k a t�mad� orosz egys�geket, �s aki vissza akart vonulni, azt leg�ppusk�zt�k. Ilyenkor ker�lt k�t t�z k�z� a szovjet katona. Vagy a h�si hal�lt v�lasztja a megsz�ll�kkal szemben, vagy a gy�v�k hal�l�t saj�t elvt�rsaik kez�t�l. A legt�bben akkor m�r ink�bb a h�si hal�lt v�lasztott�k... Hitler nem nyugodott bele a helyzetbe. Szt�lingr�d szimb�lum volt, �s ez�rt fontosabb lett �rt�k�n�l. Szeptember 12-�n p�ld�ul Paulus szem�lyesen jelentett Hitlernek a dolgok �ll�s�r�l, de Hitler minden aggaszt� gondolatot f�lres�p�rt. K�z�lte: a V�r�s Hadsereg m�r nem is l�tezik, az ellen�ll�s csak helyi jelleg� lehet. Paulus pedig vez�rezredesi rendfokozatot kapott. A harc pedig folyt tov�bb. A n�metek m�gis egyre nehezebben tudtak el�renyomulni. Egyre s�lyosabb �rat fizettek a megtett m�terek�rt. Csujkov zsenialit�sa abban �llt, hogy �tl�tta a n�met taktik�t. Felismerte, hogy a n�met harcmodor az egym�sra �p�l� hadmozdulatok miatt sikeres. Nem kellett h�t m�st tennie, mint hogy megt�rje a l�ncot: megakad�lyozza a n�met fegyvernemek egy�ttm�k�d�s�t. Katon�inak azt az utas�t�st adta, hogy "tapadjanak" r� a n�metekre, min�l k�zelebb legyenek hozz�juk. A Luftwaffe �gy nem tudott pontos bomb�z�st folytatni, hiszen ugyanakkora es�lye volt a saj�t er�ket eltal�lni, mint az ellens�get. A gyalogs�g pedig t�mogat�s n�lk�l a XX. sz�zadban m�r nem a leg�t�k�pesebb fegyvernem. F�leg, ha a l�tsz�m negyede harck�pes... Zsukov marsall r�ad�sk�ppen hatalmas, kimer�thetetlen emberanyag�t fokozatosan, �vatosan vetette �tk�zetbe. Szeptember v�g�re Csujkov 62. hadserege az �sszeoml�s sz�l�n volt, de Zsukov ekkor bedobott egy friss hadsereget. Plusz, ha ez nem lenne el�g, k�t oldalr�l �jonnan szervezett egys�gekkel t�madta a 6. n�met hadsereg sz�rnyait. Csujkov szak�tott a hagyom�nyos alakulatok elv�vel. Ezredek, hadoszt�lyok helyett az alapvet� egys�g a "harccsoport" lett. 50-80 katon�b�l �ll� csapatokkal rugalmasabban lehetett reag�lni. Az orosz tankok nem man�vereztek, hanem romok k�z� be�sva harcoltak. Okt�berre vil�goss� v�lt: Szt�lingr�d a t�l el�tt m�r nem lesz a n�metek�. Paulus ekkor �szlelte az els� riaszt� jeleket is, m�gpedig azt, hogy serege k�r�l s�r�s�dnek a szovjet csapat�sszevon�sok. Halder vez�rezredes egyet�rtett Paulusszal, �s javasolta a F�hrernek a 6. hadsereg visszavonul�s�t. Hitler d�hrohamot kapott, �s k�z�lte: a 6. hadsereg marad, ahol van, �s err�l nem akar hallani t�bbet. Halder nem t�g�tott, mire Hitler egyszer�en felmentette. Ezalatt a 6. hadsereg el�renyomul�sa meg�llt. A lend�let v�gleg elfogyott. Az oroszok megv�dt�k a V�r�s Okt�ber, a Traktor, �s a Barik�dok nev� �zemeket. A n�met kudarc egyik oka az volt, hogy az utcai harcokban nem �rv�nyes�lhetett a p�nc�losok f�l�nye. A f�szerep a m�szaki alakulatok� lett. A m�sodik n�met t�mad�s Szeptember 27-�n a Wehrmacht �jra nekilend�lt. A szovjetek a t�l�l�s�rt harcoltak, a gy�zelem igen t�volinak t�nt. M�gis �t tudott kelni a Volg�n a 284. szib�riai hadoszt�ly. A n�metek ereje minden vesztes�ggel cs�kkent, a V�r�s Hadsereg pedig fenn tudta tartani harc�rt�k�t. Ez a k�r�lm�ny hat�rozta meg a csata kimenetel�t. Rogacsev ellentengernagy volgai flott�ja folyamatosan ell�tta ut�np�tl�ssal a Szt�lingr�dban harcol� orosz er�ket. Noha a Luftwaffe megtartotta a l�gif�l�nyt, de nem tudta kihaszn�lni. Nappal ugyan �ngyilkoss�g volt a haj�k mozgat�sa a foly�n, de �jjel csak a r�gi roncsok jelentettek vesz�lyt. Csujkov a n�met l�k�ssel egy id�ben a Mamajev-kurg�nra t�madt. �jra hangs�lyozta a kis l�tsz�m� rohamcsapatok fontoss�g�t. A maximum 80 f�s egys�gek h�rom r�szb�l �lltak: rohamosztag, er�s�t�s, tartal�k. A rohamosztag 10 f�s volt. Feladata az ellens�ges �ll�sba val� behatol�s, fegyverzete r�vid cs�v� g�ppisztoly, gr�n�t, t�r, gyalogs�gi �s�, furk�sbot. A sikeres roham ut�n a parancsnok jelz�rak�t�t l�tt fel. Erre az er�s�t�s 20-25 embere biztos�totta a ter�letet. Az er�s�t�s fegyverzete: k�nny�- �s neh�zg�ppusk�k, gr�n�tok, t�r�k, p�nc�lt�r� pusk�k, aknavet�k, robban�anyag. A v�delmi �ll�st is az er�s�t�s alak�totta ki. Mindezek ut�n �rkezett a tartal�k a marad�k katon�kkal, �tvenni �s biztos�tani az elfoglalt �ll�st. Er�s ellen�ll�s eset�n �tvehett�k a m�sik k�t csapatr�sz szerep�t. A rohamcsapat c�lja: 48 �r�n �t tartani mag�t. Ennyi id� alatt illesztett�k be az �ll�s�t egy front vagy hadsereg �ll�srendszer�be. Ezzel a taktik�val harcoltak a szovjet katon�k Szt�lingr�d romjai k�z�tt. Hat�sfokuk komoly volt. Egy napl�bejegyz�s: "�j ter�letre ir�ny�tottak minket. �jszaka volt, de sok s�rkeresztet l�ttunk, rajta n�met sisakokkal. T�nyleg ilyen sok katon�t vesztett�nk? Az Isten verje meg Szt�lingr�dot!" Az egyik h�z fal�n orosz felirat jelent meg: "Nincs hely�nk a t�lparton". A hal�l k�nnyen j�tt. Az �p�letekben sosem lehetett tudni, hol b�jnak meg az ellens�g orvl�v�szei. Ha m�szakiak voltak a k�zelben, b�rmikor, b�rmelyik �p�letet felrobbanthatt�k akn�kkal. B�rmelyik utcasarkon szembe lehetett tal�lkozni az ellenf�llel. Ehhez az �lland� fesz�lts�ghez t�rsult a f�st, a t�zek melege, a temetetlen, oszl�snak indult holttestek b�ze. A s�lyosan megrong�l�dott h�zak b�rmikor �sszeomolhattak. A Volga t�lpartj�n l�v� szovjet t�z�rs�g is puszt�totta a n�meteket, a n�met t�z�rs�g pedig a v�r�skaton�kat. A t�l�l�shez rendk�v�li sz�v�ss�g �s nagy adag szerencse kellett. A 24. p�nc�loshadoszt�ly egyik tagja, Wiener hadnagy �gy eml�kszik vissza: "A front nem egy�b, mint a folyos� k�t szoba, vagy a padl� k�t szint k�z�tt. A v�szkij�ratokon �s a k�m�nyeken kereszt�l kapnak seg�ts�get a szomsz�dos �p�letekb�l. �jjel-nappal, sz�net n�lk�l folyik a harc. Emeletr�l emeletre, a robban�sok f�stj�ben k�zigr�n�tokat dob�lunk egym�sra, minden�tt repeszek, v�r, sz�trombolt b�torok, emberi testr�szek hevernek." A n�metek m�gis sikeresen nyomultak ism�t el�re. A b�tor szovjet t�mad�s �sszeomlott, �s a Wehrmacht a Dzserzsinszkij traktorgy�r fel� haladt. A Mamajev-kurg�non a 95. szovjet hadoszt�ly a veres�g sz�l�n volt. A n�met er�k csaknem 3 kilom�tert haladtak egy nap alatt. Csujkov azt �rta a napl�j�ba: "M�g egy olyan nap, mint a mai, �s a Volg�ban v�gezz�k!" Jelent�s�ben kit�rt arra, hogy a Luftwaffe l�gif�l�nye �letvesz�lyes, �s a tartal�kok be�rkez�se l�tfontoss�g�. A D�lkeleti Front politikai biztosa, a k�s�bbi f�titk�r, Nyikita Hruscsov is egyet�rtett a helyzet s�lyoss�g�val. �jjel Rogacsev haj�i �tdobt�k Szmehotvorov ezredes 193. hadoszt�ly�t. Csujkov ezt az er�t a Barik�dok gy�r d�li r�sz�re vez�nyelte. 28-�n hajnalban a szib�riaiak ism�t t�mad�st kezdtek a Mamajev-kurg�non. Eredm�ny nem sz�letett. Az arcvonal k�z�ps� szakasz�n pedig beindult a n�met f�csap�s. Csujkov nem ijedt meg. Tudta: az el�z� napi n�met eredm�nyeknek �ra volt: sok tisztet �s altisztet vesz�tett Paulus serege. A 6. hadsereg az ipari v�rosr�szre �sszpontos�tott. Csujkov nem ugrott be ennek. A k�z�ps� szakasz er�it nem rendelte a gy�rak v�delm�re, pedig 29-�n a 112. hadoszt�ly a szilik�tgy�rig h�tr�lt. A V�r�s Okt�ber gy�r �szaki ter�lete elesett. A Volga 1 km-re volt. Ha a n�metek el�rik, a 62. hadsereg sz�tszakad, �s Csujkov harc�ll�spontja elv�sz. Szmehotvorov nemr�g �rkezett hadoszt�lya a puszta l�t��rt k�zd�tt, de meg�ll�totta a 24. n�met p�nc�loshadoszt�lyt. A szovjetek ezzel id�t nyertek soraik rendez�s�re. Ez azt hozta mag�val, hogy m�g a 6. hadsereg egyre gy�ng�bb lett, a V�r�s Hadsereg egyre er�s�d�tt. T�kr�zi a helyzetet egy �jabb n�met napl�r�szlet: "Ezred�nk a Barik�dok gy�rat t�madja. Sok orosz g�ppisztolyos t�nt fel. Vajon honnan veszik �ket?" Na m�g egyszer! Okt�ber 5-re a n�met t�mad�s kudarcba fulladt. A Barik�dok �zem d�li sark�n�l l�v� szilik�t�zem elesett ugyan, de a gy�r�p�letek szovjet k�zen maradtak. Mindk�t f�l tudta: a d�nt�s k�zeledik. Hitler le�ll�tott minden m�s t�mad�st a keleti fronton. Okt�ber 11-�n Paulus m�g egyszer �sszeszedte erej�t, �s t�mad�st ind�tott. Reggel nyolckor 90 ezer n�met katona �s 300 harckocsi z�dult a 62. hadseregre. A Luftwaffe is kegyetlen�l t�madta a v�dekez�ket. A roham sikeres lett, a 14. p�nc�loshadoszt�ly beker�tette a 112. szovjet hadoszt�lyt. Ha d�lnek fordul �s tov�bbhalad, a veres�g a szovjeteknek elker�lhetetlen. Nem �gy t�rt�nt. A 6. hadsereg kett�v�gta a 62. hadsereget. A traktorgy�rn�l d�l� elkeseredett harc rem�nytelen volt Csujkov szem�ben, nem is k�ld�tt oda t�bb egys�get, ink�bb a Barik�dokat akarta v�deni. Okt�ber 16-�n �jabb szib�riai hadoszt�ly �rkezett be. A 14. p�nc�loshadoszt�lyt be�sott T-34-esek t�ze fogadta. M�sodik pr�b�lkoz�sra siker�lt �tt�rni ezt a vonalat is. Csujkov szavaival: "�gtek az �p�letek, m�g a f�ld is l�ngolt, �s a p�nc�losok is." Egy kirgiz katona pedig ennyit mondott egy riporternek: "A v�ros f�radt, a h�z is f�radt, a k�vek is f�radtak. Mi soha nem f�radunk el." A tusa el�rte cs�cspontj�t. A Barik�dok kapuj�t ostromolta a Wehrmacht. Hamarosan m�r a m�helyekben, a munkapadok k�z�tt pattogtak a l�ved�kek. Okt�ber 18-�n Csujkov ism�t harc�ll�spontja �thelyez�s�re k�nyszer�lt. A szabad �g alatt rendezkedett be, az arcvonalt�l 1 km-re. D�lre Szmehotvorov 193. hadoszt�lya �sszeroppant. Csujkov 250 m�terre h�travonta csapatait. 20-�ra a Dzserzsinszkij traktorgy�rat a n�metek biztos�tott�k. A Barik�dok L�szergy�rat beker�tett�k. 23-�n bet�rtek a V�r�s Okt�ber Ac�lm�vek m�helyeibe. A Barik�dok nagy r�sz�t elfoglalt�k. A V�r�s Okt�ber �nt�d�iben l�ngsz�r�val �s cs�k�nnyal folyt a k�zdelem. Le�rhatatlan elkesered�ssel, a szenved�sekbe belef�sultan harcoltak az ellenfelek. Ilyen heves k�zelharcot sosem jegyzett fel a hadt�rt�nelem az�ta sem. S ekkor mindk�t f�l kimer�lt. A szovjetek ideiglenesen, a n�metek v�gleg. Okt�ber 29-�n nyugalom sz�llta meg a V�r�s Okt�bert. A t�mad�k 300 m�terre �lltak a Volg�t�l. Ennyi mentette meg Csujkov 62. hadsereg�t a veres�gt�l. A n�metek ereje t�bb t�mad�sra m�r nem volt elegend�. Felragyog az Ur�nusz Nemcsak Paulus k�nyszer�lt meg�ll�sra. A 4. hadsereg sem jutott el�re, a n�met er�k bal sz�rnya pedig fedezetlen�l "l�gott a leveg�ben". A Kalm�k-sztyepp�n �sszesen egy hadoszt�ly tartotta a vonalat. A 4. rom�n hadsereg m�g felvonul�ban volt. A 6. hadsereg bal sz�rny�n szint�n rom�nok �lltak a 3. hadsereg�kkel. T�l�k �szakra a 8. olasz hadsereg helyezkedett el, m�g �szakabbra pedig a 2. magyar hadsereg - persze tartal�kok n�lk�l. Zsukov a helyzetet j�l ismerte. Nyilv�nval� volt, hogy a gyeng�bb tengelycsapatokon fog el�sz�r �tt�rni. A Sztavka szeptember k�zep�n ki is dolgozta a "Mars" �s az "Ur�nusz" hadm�veleteket. A Mars a n�met "K�z�p" hadseregcsoport ellen, az Ur�nusz a "B" hadseregcsoport ellen ir�nyult. Rzsev �s Szt�lingr�d t�rs�g�ben terveztek katlanokat. A V�r�s Hadsereget �tszervezt�k. A "munka k�zbeni kik�pz�s" j�l siker�lt: A politikai biztosok hatalma megsz�nt, a tehets�ges tisztek el�tt megny�lt az �t. Zsukov Szt�lin helyettese lett. Az Ur�nusz keret�ben Szt�lingr�dt�l �szaknyugatra Kalacs fel� terveztek csap�sokat m�rni, majd beker�t�ss� alak�tani a mozdulatot, �gy a n�metek a saj�t m�dszer�knek esn�nek �ldozatul: a katlancsat�nak. Az el�k�sz�letek g�zer�vel beindultak. Okt�ber v�g�n l�trehozt�k a d�lnyugati frontot. Ennek a parancsnoka N. F. Vatutyin vez�rezredes lett. (Vele majd m�g Kurszkn�l tal�lkozunk.) A doni front �l�re Rokosszovszkij ker�lt, a r�gi d�lkeleti front vezet�je pedig A. J. Jerjemenko vez�rezredes lett. (Ez a front lett okt�bert�l a szt�lingr�di front.) A f�csap�sban Sumilov, Tolbuhin, �s Trufanov t�bornokok er�i vettek r�szt. Ez h�rom hadsereget jelentett a kiv�rzett 6. hadsereg, a 4. hadsereg maradv�nyai, �s a 3. rom�n hadsereg ellen. R�ad�sul ezt mind siker�lt titokban tartani. A szovjetek �lc�z�sa, a "maszkirovka" igen j�l m�k�d�tt. �l-r�di��llom�sokkal, �lc�z�ssal teljesen megt�vesztett�k ellenfeleiket. A biztons�gi int�zked�sek od�ig mentek, hogy Csujkov november 18-ig azt sem tudta, mikor mentik fel leharcolt hadsereg�t. November 19-�n reggel 8 �ra 50 perckor a t�z�rs�gi el�k�sz�t�s megkezd�d�tt. Vatutyin hadseregei keskeny frontszakaszon, t�bb l�pcs�ben t�madtak. Az �tt�r�s teljes volt. H�rom rom�n hadoszt�ly r�gt�n az elej�n katlanba ker�lt. A menek�l�k a Csir foly� fel� vonultak vissza. Egy el�revetett szovjet osztag Kalacsn�l egy l�tfontoss�g� hidat meglepet�ssel elfoglalt, �s tartani is tudta. November 22-�n a 4. g�pes�tett hadtest is be�rkezett d�l fel�l. Vatutyin azt hitte, hogy 90 ezer f�t z�rt k�rbe, �s ezt gyorsan felsz�molhatja. A val�s�g kiss� m�s: 300 ezer ember rekedt a szt�lingr�di gy�r�ben. Paulus �tl�tta a helyzetet, r�j�tt, mi k�vetkezik. A katlan felsz�mol�s�nak id�pontja m�g k�rd�ses volt, ez�rt Paulus az OKH-nak javasolta: enged�lyezz�k a kit�r�st, am�g lehet. A Halder ut�ni vez�rkari f�n�k, Kurt Zeitzler is l�tta a helyzetet, �s higgadt logik�val �rvelt Hitlern�l. A Vez�r viszont csak dogm�it hajtogatta az oroszok als�bbrend�s�g�r�l �s k�pzetlens�g�r�l. Nem vette �szre, hogy ez a V�r�s Hadsereg m�r nem az, mint ami egy �vvel kor�bban n�zett szembe a j�l k�pzett Wehrmachttal. A jeges pokol Paulus minden erej�t visszavonta Szt�lingr�dba. A katlan mind�ssze 40 km sz�les volt, �s 20 km hossz�. A v�ros �s Pitomnyik rep�l�tere tartozott ide. Hitler ekkor enged�lyezte a 4. hadsereg maradv�nyainak a visszavonul�st. A mag�ra maradt 6. hadsereg azonban kem�nyen v�dekezett. A november 24-i t�mad�st visszavert�k. A v�delemnek kedvez� romos terep most a n�meteket seg�tette. Szt�lin d�h�ng�tt, Hitler nemk�l�nben. Zeitzler tov�bb er�sk�d�tt a 6. hadsereg kit�r�se mellett. G�ring v�llalta, hogy l�gi �ton ell�tja a 6. hadsereget. Ez term�szetesen eleve t�lz� �g�ret volt, de G�ring bizony�tani akart. Ezzel szemben 800 rep�l�g�pet vesztett el, �s a sz�ks�ges ell�tm�ny csek�ly h�nyad�t tudta eljuttatni a katlanba. Hitler G�ring fogadkoz�s�ra (is) d�nt�tt a 6. hadsereg fel�ldoz�sa mellett. Azt hitte, az ell�t�s siker�lhet, �s tavasszal minden kezd�dhet �jra... A F�hrer az�rt tett is valamit Paulus�rt. Manstein t�bornok vezet�se alatt egy �j hadseregcsoportot ind�tott a katlan �tt�r�s�re. Ez a Don hadseregcsoport csupa leharcolt, megt�p�zott seregtestb�l �llt. Manstein is tudta ezt, december k�zep�ig nem is akart mozdulni. Javasolta viszont - persze hi�ba - Paulus kit�r�s�t. Meg�rkeztek a harct�rre az els� PzKfw. VI Tigris harckocsik is. Manstein december 12-�n Kotyelnyikovo fel�l t�madott. A Wintersturm (T�li vihar) hadm�velet kezdete �t is t�rte az 51. szovjet hadsereg vonalait. 16-�n m�r 50 kilom�terre voltak Paulust�l. � azonnal k�rte is Hitlert, hogy t�rhessen ki, �s egyes�lhessen Mansteinnal. Hitler azonban nem enged�lyezte ezt. Von Seydlitz-Kurzbach t�z�rs�gi t�bornok hi�ba k�vetelte e kit�r�st parancsszeg�s �r�n is, Paulus kitartott. Szt�lin agg�dni kezdett Manstein miatt. Zsukov �s Vasziljevszkij vakmer� tervet javasolt: hagyj�k Mansteint bet�rni Szt�lingr�dba, azt�n �t is beker�tik. Szt�linnak ez t�l kock�zatos volt, �s k�vetelte a T�li vihar meg�ll�t�s�t. Zsukov bevetette h�t Malinovszkij t�bornok 2. g�rdahadsereg�t. (A "g�rda" el�n�v nagy megtiszteltet�st jelentett, a g�rdaegys�gek a szovjet hader� elitjei voltak.) Szenteste megindult a g�rdahadsereg, �s a felment� n�met sereget visszavetette. (A n�met tankok �j ellens�gre tal�ltak: a r�gcs�l�kra. A hideg ellen szalm�val b�lelt �rkokban tartott�k a harckocsikat. A szalm�ban �l� egerek azt�n elr�gt�k az elektromos k�beleket is. A j�rm�vek sokszor el sem tudtak indulni.) A szovjetek nem feledkeztek meg a Kauk�zusban l�v� "A" hadseregcsoportr�l sem. Elv�g�suk �rdek�ben ind�tott�k meg a "Kis Szaturnusz" hadm�veletet. Eredetileg a "Szaturnusz" c�lja Rosztov elfoglal�s�t is tartalmazta volna, de ez m�g nem volt re�lis, ez�rt Vasziljevszkij a kisebb hadm�velet mellett d�nt�tt. 16-�n elindultak a hadseregek. A v�grehajt�st Vatutyin el�gyetlenkedte, m�gsem t�rt�nt nagy baj. A n�met tartal�kok ugyan be�rkeztek, meghi�s�tva a tacsinszkajai �s morozovszki rep�l�terek elfoglal�s�t. Ennek ellen�re elv�gt�k a Szt�lingr�d fel� vezet� utakat, �s �sszeomlott a Csir melletti ellen�ll�s is. Manstein r�j�tt: ha el is �ri Paulust, ott kell hagynia, mert az elv�gott utak miatt neki sem lesz ut�np�tl�sa. Paulus sereg�nek teh�t maradt a l�gi ut�np�tl�s. Ez azonban a sz�ks�glet alig egyhatod�t tudta sz�ll�tani. G�ring �lland�an magyar�zkodott, hivatkozott az id�j�r�sra. A val�s okok egy r�sze a g�p�llom�nyban keresend�k. A kr�tai v�llalkoz�s a Ju-52 sz�ll�t�g�peket megtizedelte. Fel is kellett haszn�lni minden olyan g�pet, ami sz�ll�tani tudott, m�g a He-111-es bomb�z�kat is. A g�pek m�gsem bizonyultak elegend�nek. Persze, az orosz t�lben rep�lni sem volt egyszer� feladat. A Pitomnyik melletti rep�l�t�r elveszt�se ut�n m�r csak ejt�erny�vel, ejt�tart�llyal lehetett minim�lis ell�t�st biztos�tani. A 6. hadsereg �hezett, emellett f�zott is. A szt�lingr�di t�l kegyetlenebb volt a moszkvain�l. R�videbb volt, de szesz�lyesebb. Egy-egy kisebb felmeleged�st sz�lviharok k�s�rtek. A hideget teh�t komoly h�ingadoz�s tette v�ltozatoss�. Aki l�tta Joseph Vilsmaier filmj�t Szt�lingr�dr�l, annak nem kell ecsetelni a viszonyokat. A m�nusz 25-30 fokos hideg ellen a n�metek alig rendelkeztek v�d�ruh�val. A n�met katon�k ezrei fagytak meg �s haltak �hen. A csizm�k, ha be�ztak, nem �rtek semmit. A katon�k l�ba feketed�sig lefagyott. A fagy�sk�rok sebhelyeket okoztak, egy darab keny�r�rt b�rmire k�pesek voltak a ki�hezett harcosok. A sebes�ltek, fagyottak sz�ma akkora volt, hogy rep�l�g�pen val� elsz�ll�t�suk megoldhatatlan volt, am�g ez egy�ltal�n sz�ba j�hetett. Nem volt gy�gyszer, k�tszer. A Blitzkrieg v�gleg a m�lt� lett m�r. A legk�zelebbi n�met csapatok is 200 kilom�terre �lltak Paulust�l. A n�met harcosok tudt�k, hogy elvesztek. Utols� leveleiket �rt�k, �s v�rt�k, aminek j�nnie kell. A Gy�r� �sszeszorul Zsukov javaslat�ra a szovjet seregeket Rokosszovszkij kez�ben �sszpontos�tott�k. A t�bornok r�gt�n megad�sra sz�l�totta fel a n�meteket, Paulus azonban ezt visszautas�totta. Felfoghatatlan volt, hogy a F�hrer, akire minden katona f�lesk�d�tt, fel�ldoz �rtelmetlen�l egy eg�sz hadsereget. 1943. janu�r 10-�n pedig elkezd�d�tt a v�gs� harc, az oroszok "Gy�r�" hadm�velete. Az orosz c�l a katlan feldarabol�sa volt. A n�metek l�szerhi�nyuk, legyeng�lts�g�k ellen�re kem�nyen v�dekeztek. 12 nap kellett ahhoz, hogy az oroszok felszabad�ts�k a pitomnyiki rep�l�teret. Ezzel megszakadt az utols� k�ld�kzsin�r is a III. Birodalom fel�. A h�nap v�g�re a katlant siker�lt feldarabolni. Jellemz� Paulus �s Hitler t�viratv�lt�sa: "A 6. hadsereg �dv�zli F�hrerj�t hatalomra jut�s�nak �vfordul�ja alkalm�b�l. Szt�lingr�d f�l�tt m�g itt leng a horogkeresztes z�szl�. Legyen harcunk az �l� �s elj�vend� nemzed�keknek p�lda arra, hogy rem�nytelen helyzetben se kapitul�ljanak, �s akkor N�metorsz�g gy�zni fog." A v�lasz: "Paulus vez�rezredesem! Az eg�sz n�met n�p m�r ma m�ly meghatotts�ggal tekint erre a v�rosra. Mint a vil�gt�rt�nelemben annyiszor, ez az �ldozat sem lesz hi�baval�. Klausewitz hitvall�sa beteljesedik. A n�met nemzet csak most fogja fel e harc teljes s�ly�t, �s meghozza a legnagyobb �ldozatokat. Gondolatban mindig �nnel �s katon�ival az �n Adolf Hitlerje." Egy�ttal meg�rkezett Paulus el�l�ptet�se t�bornaggy�. Ekkorra azonban Paulus m�r a szt�lingr�di nagy�ruh�z foglya volt, orosz tankokkal k�r�lv�ve. Az el�l�ptet�s �zenete egy�rtelm� volt: n�met t�bornagy m�g sosem adta meg mag�t. Paulus azonban felv�llalta az els�s�get, �s nem lett �ngyilkos Hitler elv�r�sa szerint. Lefogyva, borost�san vonult fogs�gba. Janu�r 31-�n parancsot adott a harcok besz�ntet�s�re. Egy elszigetelt csoport err�l nem �rtes�lt, �s folytatta az ellen�ll�st. Rokosszovszkij ezen felb�sz�lve t�bb mint 300 �gy�t vont �ssze, �s addig l�vette a kitart� n�meteket, m�g �k is le nem tett�k a fegyvert. Ekkor 1943. febru�r 2-�t �rt�k. A 6. hadsereg annyiban volt p�ldamutat�, hogy esk�j�hez h�ven az utols� l�szerig harcolt a F�hrer��rt. A hadj�rat �s a csata vezet�se azonban n�met oldalon elrettent� p�lda lett. T�bb mint 100 ezer n�met katona esett el, �s 91 ezer ker�lt orosz fogs�gba. T�bbnyire �k sem l�tt�k t�bb� a Vaterlandot. Kb. �tezren ker�ltek haza, t�z �vvel k�s�bb. S az �ldozatokat egy jelk�p�rt dobta oda Adolf Hitler, N�metorsz�g ekkorra m�r szinte biztosan h�borodott elm�j� Vez�re. Csujkov a csata ut�n nyilatkozott a sajt�nak. Arra a k�rd�sre, hogy milyen taktikai hib�t k�vettek el a n�metek, azt v�laszolta: "Taktikai hiba a n�metek r�sz�r�l nem t�rt�nt. Elk�vettek azonban egy igen nagy strat�giai hib�t." "�s mi volt az?" "Hitlerre b�zt�k a f�parancsnoks�got." A Wehrmacht Szt�lingr�dn�l megtanulta, hogyan kell v�dekezni. Olaszorsz�gban siker�lt is feltart�ztatni a sz�vets�geseket. Monte Cassino csat�ja ugyan nem lett a sz�vets�gesek Szt�lingr�dja, de a n�met hadsereg ott mutatta be, mit tanult a Volga partj�n. FRISS�T�S 04|11|01 �j cikkek a T�rt�netek rovatban 04|11|01 �j cikk a Fegyverek rovatban H�RLEV�L keres�s k�vetelm�nyek - 800x600-as felbont�s - Internet Explorer 6 - Mozilla 1.6