" A k�d �s a v�res tajt�k alatt, mintha ezer t�tott torok ord�tott volna ...T�zvill�mok. Hull� gerend�k. Bunkerf�delek darabjai. Egy �gb�l al�hull� l�tetem, l�bbal �s patk�val f�lfel�. Sz�ll� sz�gesdr�t �ri�si h�l�ja. Egy eg�sz gyalogezred, a mell� beosztott hadoszt�ly-t�z�rs�ggel s eg�sz fegyver- �s leg�nys�gi �llom�ny�val a leveg�be rep�lt, visszahullott a f�ldre, halomba sodr�dott. A bombat�lcs�rekb�l fonnyadt leveleket, felt�p�szkod� alakokat s�p�rt a sz�l a terepre, egym�sra zuhantak, ism�t felt�p�szkodtak �s tov�bbvonszolt�k magukat, megint elv�g�dtak �s megint tov�bbfutottak, m�r nem egy ezred r�szei voltak, m�r csak pelyva."

Theodor Plievier "Szt�lingr�d" c�m� vil�gh�r� dokumentumreg�ny�b�l val� a r�szlet: 1942. november 19-�n reggel, m�nusz 25 fokban, a szovjet �tt�r�skor ilyen k�pet mutattak a n�met v�d��ll�sok Szt�lingr�dn�l egy szik�r t�rgyiass�g�r�l h�res n�met �r� szem�vel n�zve.

A m�sodik vil�gh�bor� keleti frontj�n a szovjet hadsereg 1941 �sz�n, a Moszkva t�rs�g�ben ind�tott ellent�mad�ssal tudta az els� komoly csap�st m�rni a n�met hadseregre, de az n�h�ny h�nap m�lva ism�t mag�hoz ragadta a had�szati kezdem�nyez�st. Mivel Eur�p�ban nem ny�lt m�sodik front, Hitler nagy er�ket dobott �t keletre: a kit�n�en felfegyverzett �s nyugati hadj�ratokban megedz�d�tt 220 ezres n�met 6. hadsereg 500 harckocsival �s 7000 l�veggel vonult Szt�lingr�d ellen. A Wehrmacht parancsnoks�ga azonban had�szati hib�kat v�tett: sebezhet� "konfigur�ci�t" kapott az el�ret�r� �k �s annak sz�rnybiztos�t�s�t a rosszul felszerelt �s megb�zhatatlan olasz �s rom�n csapatokra ruh�zt�k.

A szovjet vez�rkar 1942 nyar�n, amikor Szt�lingr�d sorsa egy hajsz�lon m�lott, Alekszandr Vaszilevszkij ir�ny�t�s�val tervet dolgozott ki arra, hogy az ellens�ges �ket d�lr�l �s �szakr�l harap�fog�ba vegye. Az ellent�mad�s terv�t hivatalosan szeptember 13-�n fogadt�k el.

A szt�lingr�di csata - m�retein�l fogva "�tk�zet" - 1942. j�lius 17-�n kezd�d�tt. A n�met t�mad�s a 62. �s 64. szovjet hadseregeket �rte. November 18-ig a szovjet er�k v�delmi hadm�veleteket folytattak, igyekeztek fel�r�lni a t�mad�k erej�t, de a n�meteknek m�r augusztusban siker�lt eljutniuk Szt�lingr�d k�ls� v�delmi �vezet�hez, majd �tt�rni�k a k�ls� v�delmi �vet. A n�met 6. hadsereg a v�rost�l �szakra kijutott a Volg�hoz, de a v�rost nem tudta teljesen elfoglalni. T�mad�si lehet�s�gei kimer�ltek, �tment v�delembe. Hitler kijelentette: "Eg�sz hadj�ratom �rtelm�t veszti, ha lemondok Szt�lingr�dr�l."

1942 nyar�n nem volt megfelel� a szovjet hadsereg �llapota. Szt�linnak honv�delmi n�pbiztosk�nt parancsban kellett hadat �zennie a katonasz�kev�nyeknek �s a "p�nikkelt�knek", Berija �s a bel�gyi n�pbiztoss�g pedig gondoskodott b�ntet�t�borok �s b�ntet�sz�zadok fel�ll�t�s�r�l. Elhanyagolt�k Szt�lingr�d l�gv�delm�t Moszkva jav�ra, �s csak augusztusban k�zel 40 ezer szt�lingr�di lakos esett �ldozatul Richthofen t�bornok 4. l�giflott�ja bombat�mad�sainak.

A n�met 6. hadsereg okt�ber 13-i �ltal�nos t�mad�sa kock�zatos helyzetet teremtett a szovjet v�d�k sz�m�ra. Ez Vaszilij Csujkov alt�bornagynak, a szovjet 62. hadsereg parancsnok�nak jelent�seib�l egy�rtelm�v� v�lt.

1942. november 19-�n a szovjet d�l-nyugati �s doni front m�gis ellent�mad�sba ment �t, m�snap a szt�lingr�di front is csatlakozott hozz�juk. (A "front" had�szati, majd hadm�veleti magasabb egys�get, seregtestet jelentett.) November 22-re megval�sult a "harap�fog�": 22 n�met �s 2 rom�n hadoszt�ly szorult bele, �sszesen 330 ezer f�. Hitler megtiltotta Paulus t�bornoknak a kit�r�st, 1943. janu�r 31-�n t�borszernaggy� l�ptette el� abban a rem�nyben, hogy a fogs�gba es�ssel szemben el�nybe r�szes�ti a hal�lt. Paulus azonban m�snap t�rzs�vel egy�tt megadta mag�t a szovjet er�knek.
Ekkorra a beker�tett n�met 6. hadsereg halottakban �s sebes�ltekben m�r mintegy sz�zezer embert vesztett, Manstein t�bornagy nem tudta �tt�rni a gy�r�t �s a beker�tett n�met er�k 1943. febru�r 2-�n letett�k a fegyvert.

A mintegy 100 ezer n�gyzetkilom�teres t�rs�gben k�tsz�z napig tart� �tk�zetben a hitlerista �s vel�k sz�vets�ges er�k egynegyede operat�v �rtelemben elveszett: halottaik, sebes�ltjeik, a fogs�gba esettek �s az elt�ntek sz�ma megk�zel�tette a m�sf�l milli�t. A t�li hadj�rat alatt 27 n�met t�bornok esett el vagy ker�lt szovjet hadifogs�gba.

Szt�lin "minden �ron val� gy�zelmet k�vetelt" a Volg�n�l: a h�rom szovjet front a szt�lingr�di �tk�zetben halottakban k�zel 480 ezer embert vesztett, megsebes�lt, megbetegedett 650 ezer katona �s tiszt.

Ma m�r elismerik, hogy a hatvan �v el�tti hadm�veletek idej�n fel�l�nk�ltek a Szovjetuni�ba ir�nyul� amerikai harckocsi-, rep�l�g�p-�s teheraut�-sz�ll�tm�nyok az �gynevezett k�lcs�n-b�rleti meg�llapod�sok alapj�n. Ez a technika m�r szerepet kapott az akkori szovjet ellent�mad�sban.