Rudolf Hess
2005.01.26. 19:39
Egy nmet hbors bns akinek sok lete szrad a lelkn.
HSS, Rudolf Franz Ferdinand (1900-1947)
Nmet SS-tiszt. Fiatalon harcolt az els vilghborban, majd n. szabadcsapatokban szolglt. 1922-ben belpett a nci prtba. 1923-ban rszt vett egy politikai gyilkossgban. (Egyik bntrsa Hitler ksbbi kegyeltje, Martin Bormann volt.) Tz vi brtnbntetsre tltk, de csak hrom vet tlttt le. 1934-ben az SS tagja lett, a hbor vgig klnbz koncentrcis tborokban szolglt. 1938-ig Dachauban volt beosztott, 1940-ig Sachsenhausenben segdtiszt. 1940. mjus 1-tl Auschwitz parancsnoka. Gyakorlatilag az elkpzelsei alapjn ptettk ki az egsz tmegpusztt-komplexumot, melybe Eurpa majd' minden orszgbl hurcoltak embereket. 1941 nyarn Himmler kzlte vele, hogy a Fhrer elrendelte a "zsidkrds vgleges megoldst", s ennek Auschwitz lesz a kzpontja. Hss bevezette a Ciklon B-vel val elgzostsokat. Sajt bevallsa szerint legalbb 3 milli emberlet kioltsa szrad a lelkn. 1943. december 1. utn a koncentrcis tborok kztti gyek egybehangolsra ltrehozott hivatal lre neveztk ki. 1944-ben visszatrt Auschwitzba, hogy irnytsa 400.000 magyarorszgi zsid kiirtst. Az akcit tbbszr is egyeztette Adolf Eichmann-nal, mg Budapesten is megfordult ez gyben. A hbor utn a szvetsgesek fogsgba esett. A nrnbergi per sorn tanknt hallgattk ki, rszletes rsbeli nyilatkozatot s feltr jelleg vallomst tett. Ksbb tadtk a lengyel hatsgoknak. A Krakkban lefolytatott trgyalson is elismerte a terhre rtt vdakat, a brtnben pedig megrta emlkiratait. Hallra tltk, Auschwitzban akasztottk fel, a brsg tletnek megfelelen arccal a tbor fel.
|