MUSSOLINI, Benito Amilcare Andrea (1883-1945)

Olasz politikus, dikt�tor. Tan�t�i bizony�tv�nyt szerez, k�sõbb katona lesz, majd �js�g�r�ssal foglalkozik. Kor�n elkezd politiz�lni is, 1900-t�l tagja a szocialista p�rtnak. Az elsõ vil�gh�bor�ban haditud�s�t�, meg is sebes�l. Ezut�n fokozatosan nacionalista ir�nyults�g� lesz, 1918-t�l �r�saiban kezd visszak�sz�nni a fasizmus gondolatvil�ga. 1919-tõl az olasz fasiszta mozgalom vezet�je (Duce). 1921-t�l parlamenti k�pvisel�. 1922-ben a fasiszt�k �l�n bevonul R�m�ba (Marcia su Roma), �s minisztereln�kk� nevezik ki. A huszas �vek v�g�re gyakorlatilag Olaszorsz�g dikt�tora lesz. 1935-ben megt�madja Eti�pi�t, 1939-ben pedig Alb�ni�t. 1935-tõl fokozatosan k�zeledik Hitlerhez, 1938-ban hozz�j�rul�s�t adja az Anschlusshoz. 1940-ben hadat �zen Franciaorsz�gnak �s Nagy-Britanni�nak. �szak-Afrik�ban �s G�r�gorsz�gban csak a n�met seg�ts�g menti meg seregeit a teljes �szeoml�st�l. Gyeng�bben felszerelt csapatainak �lland�an a n�metekre kell t�maszkodnia, politik�j�ban is egyre ink�bb Hitler ig�nyeinek kiszolg�l�j�v� v�lik, folyamatosan szûk�lõ �n�ll� mozg�st�rrel. 1943-ban a sz�vets�gesek szic�liai partrasz�ll�sa ut�n a Fasiszta Nagytan�cs megvonta t�le a bizalmat, �s Mussolinit intern�lt�k. Skorzeny SS-kommand�ja kiszabad�totta, �s az �szak-olasz b�b�llam, a Sal�i K�zt�rsas�g minisztereln�ke lett. 1945 �prilis�ban menek�l�s k�zben partiz�nok fogs�g�ba ker�lt, akik szeret�j�vel, Clara Petaccival egy�tt kiv�gezt�k, �s holttest�ket Mil�n�ban k�zszeml�re tett�k