ZSUKOV, Georgij Konsztantyinovics (1896-1974) A Szovjetuni� marsallja. 1918-ban csatlakozott a V�r�s Hadsereghez. Elsõ jelentõs siker�t 1939-ben aratta, az �v nyar�n Halhin Gol-n�l legy�zte a Mong�li�ba bet�rt jap�n csapatokat. 1941-ben vez�rkari f�n�k, a vez�rkar tagja, a honv�delmi n�pbiztos helyettese. A n�metek t�mad�sa ut�n gyorsan �velt felfel� karrierje, miut�n kider�lt, hogy a Szt�lin �ltal a polg�rh�bor� �ta favoriz�lt tisztek, mint pl. Bugyonnij, Tyimosenko vagy Vorosilov nem igaz�n tudnak megfelelni a modern hadvisel�s �ltal t�masztott k�vetelm�nyeknek. 1941-43 k�z�tt t�bb fronton is parancsnok, d�nt� szerepe volt a szt�lingr�di, a leningr�di, a kurszki �s a dnyeperi gy�ztes csat�k megv�v�s�ban. 1943-t�l a f�parancsnok (Szt�lin) helyettese. 1944-45-ben Zsukov ir�ny�t�s�val m�rnek veres�get a Lengyelorsz�gban �s Kelet-N�metorsz�gban tart�zkod� n�met csapatokra. Egys�geinek oroszl�nr�sz jutott Berlin bev�tel�ben. Szt�lin egyik kedvencek�nt ismert�k, t�l�lte a h�bor� el�tti tisztogat�sokat, �s a berlini csata idej�n a riv�lis Konyevvel szemben a fõparancsnok �t b�zta meg a d�nt� csap�s kivitelez�s�vel. 1945-46-ban a szovjet megsz�ll� er�k parancsnoka N�metorsz�gban. K�sõbb kiesik a szovjet dikt�tor kegyeibõl, Moszkv�t�l t�voli katonai k�rzetekbe helyezik, kev�s h�j�n v�dat is emelnek ellene. K�sõbb seg�ti Hruscsovot, jutalmul megkapja a v�delmi miniszteri tiszts�get, de ellens�lyozand� politikai hatalm�nak n�veked�s�t, r�videsen menesztik. 1974-ben megjelent visszaeml�kez�se keleten �s nyugaton is bestsellerr� v�lt, b�r sokak sz�m�ra csal�d�st keltõen dicsõ�tette benne Szt�lin katonai k�pess�geit. Õ maga k�ts�gk�v�l nagy hadvez�r volt, de sokszor nem v�logatott az eszk�z�kben, ak�r aknamezõn is k�pes volt rohamra k�ldeni katon�it.